A gólyaállomány is csökken

2020.08.07. 09:14

39 fiókát jelöltek meg a magasban

Nyolc-tíz méter magasan, villanypóznák tetején dolgoztak a szakemberek. Fémből és műanyagból készült jelölőgyűrűket helyeztek fel a gólyafiókák lábára.

Tóth A. Péter

A meggyűrűzött madarak néhány hét múlva útra kelhetnek majd Dél-Afrikába

A kerti poszáták, réti tücsökmadarak, bíbicek és molnárfecskék számának fogyatkozásáról a közelmúltban adtunk hírt. Bár fehér gólyáink nincsenek ekkora veszélyben, mégis fontos folyamatosan megfigyelni őket. Egyedszámuk a hetvenes évektől négy évtizeden át stabil volt, de az 5000 páros hazai fészkelőállomány létszáma néhány év leforgása alatt 4000 párra apadt.

Ezért is érdemes nyomon követni legmagyarabb madarunk vándorlási szokásait.

A Baksi-puszta 14 gólyafészkének fiókáira a napokban helyezték fel a jelölőgyűrűket a Magyar Madártani Egyesület munkatársai.
Fotó: Lovászi Péter

Afrikában telelnek

Hetek óta fiókanevelés zajlik a hazai madaraknál. Villanypóznák tetejére épült gólyafészkekben cseperednek a borzas tollú fiókák. Ez az az időszak, amikor a madarászok jelölést, gyűrűt vagy jeladót tudnak tenni az állatokra, későbbi nyomon követésük érdekében.

– A hideg évszakban tapasztalható táplálékhiány elől madaraink többsége földünk melegebb éghajlatú területeire vándorol. A rövid távú vonulók a Földközi-tenger térségébe, a hosszú távú vonulók pedig Afrikába húzódnak.

A hazánkban fészkelő fehér gólya és a füsti fecske Dél-Afrikáig vonul – mondta lapunknak Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület megyei csoportjának vezetőségi tagja. Hozzátette, a hosszú vonulás és a telelés a madarak egyik legnagyobb erőpróbája. Ha meg akarjuk ismerni az egyes fajok életét és az őket veszélyeztető tényezőket, akkor meg kell ismernünk a vonulás­útvonalukat, a pihenőhelyeiket, de a madarak hely- és párhűségét, illetve területhasználatát is.

A meggyűrűzött madarak néhány hét múlva útra kelhetnek majd Dél-Afrikába
Fotó: Lovászi Péter

Megjelölik a madarakat

A madarakkal kapcsolatos kérdések megválaszolásának klasszikus módszere, a gyűrűzés alig egy évszázada kezdődött. A jelölőgyűrű olyan, mint az autókon a rendszám: az egyedi betű–szám kombináció alapján lehet felismerni az egyes egyedeket. A kis testű madarakat hálóval fogják be a kutatók, a nagy testűekre csak fiókaként, a fészekben helyezhető fel a gyűrű.

– Manapság már nemcsak fémgyűrűvel, hanem színes műanyag jelölésekkel is ellátjuk a madarakat, hogy távcsővel vagy fényképezőgéppel távolról, az élettevékenységük zavarása nélkül is azonosíthassuk őket. A legmodernebb, jeladós technika bár folyamatosan szolgáltatja az adatokat, mivel drága, még kevésbé terjedt el – magyarázta a szakember.

Gyűrűzés a magasban

Többnapos gyűrűzési akciót szerveztek a madarászok a Baksi-puszta környékén. A madártani egyesület szakemberei NKM Áramhálózati Kft. emelőkosaras járművével járták sorra a fehér gólyák fészkeit. Ópusztaszer, Pusztaszer, Tömörkény és Csanytelek összesen 14 gólyafészkében 39 fióka lábára került szabványos fém ornitológiai és kék színű jelölőgyűrű.

– A fiókák a kikeléstől számítva 8-9 hetes korukban hagyják el először a fészket. A gyűrűzést ezért a fiókák 5-6 hetes korára időzítjük. A kisebb állatok lábáról még lecsúszhat a gyűrű, a nagyobbak pedig – annak ellenére, hogy még nem röpképesek – menekülőre foghatják, és kieshetnek a fészekből.

A megjelölt fiatal gólyák hamarosan útra kelnek Afrika felé. A szakemberek remélik, hogy 3-5 év múlva, amikor a madarak ivarérettek lesznek, minél többnek leolvashatják a gyűrűjét egy-egy környékbeli fészekben.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában