20-tól 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki

2020.08.05. 09:00

Óvatosan az élőhalas csalizással!

Az úgynevezett „élőhalas csalizás” Magyarországon engedélyezett, létjogosultságát a műcsalik széles választéka azonban egyre inkább megkérdőjelezi. Mind a módszert alkalmazó horgászoknak, mind a csalihalat forgalmazóknak több szigorú előírásra is figyelniük kell.

Kovács András

Horgászat a Maty-éren - nagyon nem mindegy a csalihal.

Fotó: Frank Yvette

– Az „élőhalas csalizás” egy ősi halász-, horgászmódszeren alapul, létjogosultságának kérdése azonban évről évre napirendre kerül. Elfogadottságában az európai országok nem mutatnak egységet. Míg Franciaországban, Luxemburgban, Olaszországban és hazánkban legális módszernek minősül, addig Németországban és az unió több tagállamában is tiltott az élő csali felkínálása ragadozó halnak – írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Állatvédelem

Az állatvédelmi törvény a halakra is vonatkozik, azok is gerincesek. Tartásuk és forgalmazásuk során a csalihalaknak azonos állat-egészségügyi követelményeknek kell megfelelniük, mint a tenyésztetteknek. Más élővízbe jutásuk aggályos, hisz akár betegségeket is terjeszthetnek.

Fontos tehát, hogy a forgalmazók csalihalat csak olyan helyről vásároljanak, ahol a azokat – az eredetet igazoló szállítólevél vagy -számla mellett – víziállat-egészségőri igazolás is kíséri.

Szintén fokozott figyelmet igényel, hogy a halak tartásánál elkerüljék a felesleges fájdalmat és szenvedést, valamint az adott faj élettani igényeinek megfelelően kell gondoskodni szükségleteikről, például mozgástér, hőmérséklet, táplálék, vízminőség.

Horgászat a Maty-éren – nagyon nem mindegy a csalihal.
Fotó: Frank Yvette

Sokba kerülhet

Az idegenhonos fajok árusításuk és felhasználásuk során könnyen átkerülhetnek más halgazdálkodási vízterületbe. Ez komoly kockázatot jelent, hisz egészségügyi szempontból veszélyeztethetik az ott élő állományt, illetve elszaporodhatnak az őshonosok kárára. Szabálysértés esetén a hatóság 20-tól 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki az előírásokat megszegő forgalmazókkal szemben.

A horgászoknak is nagy a felelősségük, egyik legfontosabb, hogy idegenhonos hallal kizárólag ott szabad csalizni, ahol azt kifogták. Emellett ügyelni kell rá, hogy az inváziós idegenhonos halakat – busát, törpeharcsát, ezüstkárászt, naphalat, razbórát, amurgébet – tilos visszaengedni a vízbe.

Rablóhalak

Mára a horgászeszközök és -módszerek fejlődésével, az egyre inkább teret hódító műcsalik széles választéka – wobblerek, twisterek, villantók – megkérdőjelezi az élő állat csaliként történő felhasználásának létjogosultságát. Ezekkel a műcsalikkal szinte bármilyen ragadozó halra sikeresen, sőt sokszor eredményesebben horgászhatnak, mint az élő állattal.

A ragadozó halra irányuló horgászatnak tehát nem szükségszerű feltétele az élőhalas csalizás. A felelősen gondolkodó horgászoknak érdemes megfontolniuk, hogy rablóhalazásnál a műcsalis módszert választják, megkímélve ezzel a csalinak szánt halak életét is.

Még sokáig lesz

– Télen van igazán a csalihal szezonja, akkor mi is áruljuk, elsősorban a keszeget. Az a lényeg, hogy őshonos faj legyen – mondja Czeroczki Zoltán.

A Hódmezővásárhelyen és Szegeden is évtizedek óta horgászboltot üzemeltető vállalkozó hangsúlyozza, megy a világ a műcsali felé, de élőhalas horgászat mindaddig lesz, amíg be nem tiltják. Ő is hangsúlyozza, hogy invazív csalihalat csak akkor lehet használni, ah az adott vízben fogja a horgász.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában