Szúnyoghelyzet: a pusztaszeri polgármester a biológiai védekezés mellett érvelt

Azért is fordulhatott ez meg a fejében, mert a falu a fantasztikus állat- és nö­vényvilágú Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szívében fekszik.

– Nem vitatom: az ártér kö­­zelében fekvő községekben és városokban, például a Tisza vonzáskörzetében, fokozottan kell figyelni a szúnyogpopulációra, arra, hogy a vérszívók ne szaporodjanak el nagyon – mondta Máté Gábor. Hozzátette, azt tapasztalta, a tűrőképességünk is csökkent, érzékenyebben reagálunk dolgokra, például a szúnyogcsípésre, mint évekkel ezelőtt. És bár ebben az évben tagadhatatlanul sok az élősködő, úgy érzi, a probléma kicsit eltúlzott. Igaz, Pusztaszer nem határos közvetlenül ártéri településsel.

– A napokban a kertben dolgoztam, megcsípett nyolc-tíz szúnyog, és mivel szerencsés alkat vagyok, pillanatok alatt elmúlt a helye. Ezzel együtt úgy vélem, főként az ártéri ré­­szeken kell gyéríteni, másutt nem feltétlenül, mert általában megoldja a természet – közölte. Kiemelte, a kémiai vegyszeres irtást helyesen hívjuk gyérítésnek, mert minden csípőszúnyogot nem pusztít el, tűzoltáshoz hasonló, a kialakult helyzet ke­­zelésére alkalmas. Szerinte kerülni kell az alkalomszerű irtást, mert az felesleges pénzkidobás, és környezeti terhelést is jelent, ehelyett jobban kellene koncentrálni a megelőzésre, azaz csökkenteni a lárvák számát, illetve fontos környezettudatos biológiai módszert alkalmazni, amely kordában tartja a szúnyogpopulációt.

– Az állatvilág jelentős részét az ízeltlábúak adják, ezeket a nem melegvérű élőlényeket elpusztíthatja, egyes területekről eltüntetheti a méreg. Ké­­­­nyelmünkért később beláthatatlan következményekkel fizethetünk. Az élővilágban min­­dennek van természetes ellensége – fejtegette a faluvezető, hozzátéve, a tűrőképességünket is izmosítani kellene.

Megjegyezzük, a kémiai vé­dekezés során kijuttatott vegyszerek hatóanyaga szinte kivétel nélkül a deltamethrin nevű idegméreg, amely minden nem melegvérű állatra káros, veszélyes.