A Megyeházán köszöntötték Szentes tanítóit

2021.06.24. 17:57

Köszönet azoknak, akik kaput nyitnak a világra

A Megyeházán köszöntötték a város tanítóit, nevelőit a pedagógus napi ünnepségen. A résztvevők között volt olyan is, aki 65 évvel ezelőtt vehette át diplomáját.

M. A.

Ünnepséggel mondtak köszönetet a pedagógusok munkájáért. Fotó: Majzik Attila

Fotó: Majzik Attila

– A pedagógusokra bízzuk legnagyobb kincseinket, a gyermekeinket. Ők azok, akik élettel, lélekkel töltik meg a termeket, akik kaput nyitnak a világra és segítik, bátorítják a gyerekeket. Hálás szívvel mondok nekik köszönetet városvezetőként éppúgy, mint édesapaként – fogalmazott Szabó Zoltán polgármester a szentesi pedagógus napi ünnepségen.

Ünnepséggel mondtak köszönetet a pedagógusok munkájáért. Fotó: Majzik Attila
Fotó: Majzik Attila

Ezt követően Rébeli-Szabó Tamás tolmácsolta Farkas Sándor miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselőjének méltató szavait, majd a díszdiplomások köszöntése következett.

Az eseményen öten vehettek át vas oklevelet 65 évvel ezelőtt megszerzett diplomájukért, hatan gyémánt, öten pedig arany oklevelet kaptak.

– Én már óvodás koromban is a napraforgókat tanítottam az udvarban nagymamámnál, gyerekkorom óta tanítani szerettem volna – mesélte a gyémántokleveles Szemerédi Endréné Fodor Irén.

A tanítónő 60 éve diplomázott, azaz 1961-ben szerezte meg általános iskolai tanítói oklevelét a Szegedi Tanítónőképző Intézetben. Gyakorló évét 1960/1961-ben Nagytőkén töltötte, majd a diploma megszerzése után még egy évet tanított az ottani általános iskolában. 1962-ben került Szentesre, ahol négy évig a Köztársaság téri Általános Iskolában tanítóként, majd 1966-tól 1971-ig az Állami Nevelőotthon nevelőjeként dolgozott. 1971-től 29 évig, 2000-ben történő nyugdíjazásáig a Petőfi Sándor Általános Iskolában dolgozott. Tanítási óráin a nyolcvanas években nagy sikerrel alkalmazta a Tolnai-módszert. Pályája során szívesen foglalkozott a nehezen kezelhető, „problémás” gyerekekkel és szüleikkel.

– Nagyon szerettem az eleven, „rossz” gyerekeket. Az életem értelmét mindig az emberekkel való bánásmód adta. Úgy gondolom, hogy emberekkel foglalkozni egy csoda, és ha ennek van reakciója, annál nagyobb dolog nincs. Máig tartok osztálytalálkozókat a volt tanítványaimnak, a legidősebb közülük 63 éves. De amikor megyünk valahova, akkor is mindig rám köszönnek, hogy „jajj drága mamikám” és már ölelnek is. Ez az egyik legszebb dolog ebben a hivatásban – mondta el a nyugdíjas pedagógus.

Az ünnepségen a díszoklevelek mellett átadták a pedagógus szolgálati emlékérmeket, valamint a Kiemelkedő pedagógiai munkájáért városi díjakat is, illetve a Kiss Bálint pedagógiai díjakat és szakszervezeti kitüntetéseket is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában