Űrkutatás folyik Szegeden is, a Rerrich Béla téren

Áramlásvezérelt önszervező­dés, numerikus modellezés, heterogén folyamatok ki­ne­tikája, mikrogravitációs kí­sér­letek – legalább olyan bo­nyo­lultan hangzanak ezek a munkálatok, mint annak a csoportnak a neve, amelyik ezekkel foglalkozik.

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékén hosszú évek óta működik a Nemlineáris dinamika és kinetika csoport, azonban csak igen kevesen tudják, hogy a csoport három tagja és a doktoranduszhallgatók mivel foglalkoznak. Éppen ezért bepillantottunk a Rerrich Béla tér 1. szám alatti épület falai mögé.

– Mindannyian vegyészek vagyunk, és a nem egyensúlyi rendszereket vizsgáljuk. Olyan kémiai rendszereket figyelünk meg, amelyek hasonlítanak az élővilág rendszereihez és állandó kihatással vannak a környezetre. Eközben pedig anyagokat is gyártunk, például polimereket vagy géles anyagokat, amelyek változtatják az alakjukat

– részletezte tevékenységeiket Horváth De­­zső, a csoport egyik ve­­ze­tője.

Rakétarepülésben is közreműködtek

Elmondta, bekapcsolódtak az űrkutatásba is, amelynek során mikrogravitációs kísérleteket végeznek.

– Így a gravitációs tér kikapcsolásával tanulmányoztuk a frontszerűen terjedő felületi feszültséggradiens okoz­­ta közegmozgást. Részt vettünk 2012-ben az 56. ESA parabolarepülésen, 2015-ben a MASER-13 szuborbitális rakétarepülésen, valamint tavaly ősszel a 73. ESA parabolarepülésen is. Persze a rakétát nem mi gyártottuk, az Európai Űrügynökség biztosította, mi a kísérleti modulok tervezői voltunk – magyarázta.

Az utóbbi parabolarepülés során a csapadékképződés és az áramlási mező kölcsönhatását figyelték meg. Idén újabb rakétarepülés lesz, ennek a tervezett időpontja tavasz volt, azonban a járványhelyzet miatt őszre halasztották. Ez lesz a TEXUS 57 szuborbitális (űrugrás) rakétarepülés.

Űrkémiai reaktort gyártanak

– Szintén az űrkutatáshoz kapcsolódik egy másik, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által támogatott munkánk is, amelynek során külső céggel, az In­­noStudio Zrt.-vel együttműködve egy űrkémiai reaktort hozunk létre. Ez teljesen automata lesz, űrutazások esetén is tudják használni, valamint jól jön majd például az űrben történő gyógyszergyártáshoz is. Mi az analitikai részét csináljuk meg – avatott be Horváth Dezső.

A csoport célja egyébként a közegmozgás és a reakciók kölcsönhatásában rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint új jelenségek előrejelzése is. Továbbá egyes cégek kémiai problémáit is segítenek megoldani tanácsadóként, így például Kiskunfél­egyházán és Békéscsabán is orvosolták már a cégek gondját.

Nemzetközi szintű tudást adnak

Horváth Dezső megjegyezte, eredményeik nemcsak a tudományt szolgálják, hiszen a direkt hasznosítás a képzett szakemberekben nyilvánul meg. A kutatói és a műszaki pálya iránt érdeklődő fiatalokat képeznek, akik képessé válnak arra, hogy önállóan oldjanak meg komplex problémákat.

– Itt nem rutinmunkát kell végezni, és az sem biztos, hogy mindig van megoldás a problémára, ugyanakkor olyan tudást kapnak itt a fiatalok, amellyel megállják a helyüket a világban. Sokan nem is Magyarországon helyezkednek el, hanem külföldön kapnak állást, bár többen hazajönnek később. Sőt, az egyik volt hallgatónk, aki részt vett a 2015-ös repülésben, jelenleg is Budapesten dolgozik egy világhírű cégnél, és ugyanolyan modellezéseket végez, mint nálunk, csak nem gravitációmentes kö­­zegben – részletezte.

Persze fontos, hogy a csoport munkájában csakis olyan hallgatók akarjanak részt venni, akik szeretik a kémiát, a fizikát és a matematikát is. Emellett pedig az informatika is fontos, mert a vizsgálat része, hogy le­fényképezik a kémiai reakciót, és képfeldolgozás következik. A képek által paraméterezik azt, hogy hogyan és milyen gyorsan megy végbe a reakció, valamint az melyik irányba tart. Jelenleg az oktatók mellett egy indiai származású kutató és öt doktorandusz dolgozik a csoporttal, ebből az egyik fiatal nigériai.