2022.05.21. 18:15
Jobb a peren kívüli egyezség
Fogyasztói vita esetén az egyik jogi lépés a békéltető testületi eljárás kezdeményezése. Ez nem peres eljárás, és nem is hatósági, de bepanaszolt vállalkozásra is vonatkozó eljárási szabályokkal, jogokkal és kötelezettségekkel jár. Gyorsabb és gyakran eredményesebb, mint a per.
Fogyasztói vitát oldhat meg a békéltetés. Fotó: Bujdos Tibor/MW
A békéltető testületi eljárás alapvető célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezése. Amennyiben ez nem jön létre, akkor az ügy eldöntése. Főszabály szerint a békéltető testületi eljárást a fogyasztó, a vevő kezdeményezheti. Mindenki, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy kereskedelmi ajánlat címzettje.
A törvény előzetes tájékoztatási kötelezettséget ír elő a vállalkozásoknak, a fogyasztót nemcsak vitás helyzetben kell a békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről tájékoztatni, hanem már a vásárlás előtt.
Tájékoztatás
A tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes oldallal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, ennek hiányában az általános szerződési feltételekben vagy külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni a a helyszínen.
Amennyiben tehát a vállalkozás a fogyasztó minőségi kifogását vagy panaszát elutasítja, köteles a vásárlót írásban tájékoztatni arról, hogy mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti.
Együttműködés
Ha a panaszos ezzel él, akkor a vállalkozás köteles együttműködni a testülettel. Az eljárás megindulásáról a békéltető testület elnöke írásban értesíti a panaszost és a vállalkozást. Ebben felszólítják a céget, hogy nyolc napon belül írásban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről.
Jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat, amelyek tartalmára hivatkozik. Felhívják a figyelmet az együttműködési kötelezettségre, és arra, hogy a cég köteles egyezség megkötésére feljogosított személlyel részt venni a meghallgatáson.
Ha a cég nem terjeszt elő válasziratot, a jogszabály értelmében ez nem akadályozza a testületet abban, hogy érdemi döntést hozzon. A válaszirat megküldése tehát az együttműködési kötelezettség része, és akkor is szükséges, ha a vállalkozás jelen lesz a személyes meghallgatáson, és ott is előadja álláspontját, egyezségi ajánlatát. És akkor is, ha továbbra is elutasító állásponton van.
Megegyezés
A békéltető testületi eljárás legfőbb célja az, hogy a felek között egyezség jöjjön létre, így mindkét érintett számára kötelező határozattal, peres eljárás nélkül, pont kerüljön a jogvita végére. A testület a vállalkozás együttműködésének hiányában is hozhat az ügyre vonatkozóan érdemi döntést. Ha a cég nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a hatóság szankcionálja.
Több szempontból is érdemes tehát együttműködni a békéltető testülettel; egyrészt a szankció elkerülése miatt, másrészt ez a vitarendezési fórum jó lehetőség a jogvita peren kívüli rendezésére, és ezzel a fogyasztó mint vásárlóerő megtartására.