Mindig gyorsabb és eredményesebb a békéltető testületi eljárás

2022.05.21. 18:15

Jobb a peren kívüli egyezség

Fogyasztói vita esetén az egyik jogi lépés a békéltető testületi eljárás kezdeményezése. Ez nem peres eljárás, és nem is hatósági, de bepanaszolt vállalkozásra is vonatkozó eljárási szabályokkal, jogokkal és kötelezettségekkel jár. Gyorsabb és gyakran eredményesebb, mint a per.

K. A.

Fogyasztói vitát oldhat meg a békéltetés. Fotó: Bujdos Tibor/MW

A békéltető testületi eljárás alapvető célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló ren­­dezése. Amennyiben ez nem jön létre, akkor az ügy eldöntése. Főszabály szerint a békéltető testületi eljárást a fogyasztó, a vevő kezdeményezheti. Mindenki, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy kereskedelmi ajánlat címzettje. 

A törvény előzetes tájékozta­tási kötelezettséget ír elő a vállalkozásoknak, a fogyasztót nemcsak vitás helyzetben kell a békéltető testülethez való fordu­lás lehetőségéről tájékoztatni, hanem már a vásárlás előtt. 

Tájékoztatás 

A tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes oldallal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, ennek hiányában az általános szerződési feltételekben vagy külön formanyomtatványon. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni a a helyszínen. 

Amennyiben tehát a vállalkozás a fogyasztó minőségi kifogását vagy panaszát elutasítja, köteles a vásárlót írásban tájékoztatni arról, hogy mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. 

Együttműködés 

Ha a panaszos ezzel él, akkor a vállalkozás köteles együttműködni a testülettel. Az eljárás megindulásáról a békéltető tes­­tület elnöke írásban értesíti a panaszost és a vállalkozást. Ebben felszólítják a céget, hogy nyolc napon belül írásban nyi­­latkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülmé­nyeiről. 

Je­lölje meg az ál­­lításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolja azokat az okiratokat, amelyek tartalmára hivatkozik. Felhívják a figyelmet az együttműködési kötelezettségre, és arra, hogy a cég köteles egyezség megkötésére feljogosított személlyel részt venni a meghallgatáson. 

Ha a cég nem terjeszt elő válasziratot, a jogszabály értelmében ez nem akadályozza a testületet abban, hogy érdemi döntést hozzon. A válaszirat megküldése tehát az együttműködé­si kötelezettség része, és akkor is szükséges, ha a vállalkozás jelen lesz a személyes meghallgatáson, és ott is előadja álláspontját, egyezségi ajánlatát. És akkor is, ha továbbra is elutasító állásponton van. 

Megegyezés 

A békéltető testületi eljárás leg­­főbb célja az, hogy a felek között egyezség jöjjön létre, így mindkét érintett számára kötelező határozattal, peres eljárás nélkül, pont kerüljön a jogvita végére. A testület a vállalkozás együttműködésének hiányában is hozhat az ügyre vonatkozóan érdemi döntést. Ha a cég nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a hatóság szankcionálja. 

Több szempontból is érdemes tehát együttműködni a békéltető testülettel; egyrészt a szankció elkerülése miatt, másrészt ez a vitarendezési fórum jó lehetőség a jogvita peren kívüli rendezésére, és ezzel a fogyasztó mint vásárlóerő megtartására. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában