Kalandos története van a zákányszéki épületnek - Hivatalként újjászületik

Tanács Klára, Zákányszék történetének lelkes kutatója tollából származik az a dolgozat, amelyet 2013 decemberében közölt a ZakaHom-e Egyesület által kiadott Zákányszéki életképek című kiadvány. A szerzőről mi is írtunk már lapunkban, 2020 elején mutatták be a helyi műkedvelő színjátszók történetéről írt könyvet. A kiadványon szerzője, Tanács Klára több éven át dolgozott, hogy a társulat tagjairól, vezetőiről az utókornak emléket állítson. 

A közelmúlt történései

A szerző hasonló alapossággal járt el 2013-ban a ma polgármesteri hivatalnak helyet adó épület történetének vizsgálatakor. De először nézzük a közelmúlt történéseit: májusban költöztek ki a hivatalból a dolgozók, akkor kezdődött el az épület felújítása. A település 2020-ban a Magyar falu programban nyert 28 millió forintot, ami nem volt elegendő a megvalósításhoz. A testület ezért 2021-ben 15 millió többletforrást biztosított a pályázat sikeres megvalósításához, de közben annyira megnövekedett az építőanyagok ára, hogy további 15 millió saját forrást kellett hozzátenni. A belső felújítás teljes villamos hálózati korszerűsítést, a vizesblokkok megújítását és részben a fűtés modernizálását is tartalmazza. Mivel az épület minden helyiségét érinti a beruházás, ezért teljesen ki kellett üríteni. A tervek szerint szeptember 15-e a felújítás határideje. Az átalakítás ideje alatt a szociális központ épületében, a Lengyel tér 1. szám alatt lehet ügyeket intézni. 

Csípei Árpád építette

Jóval a hivatal beköltözése előtt élt egy úri szabó Szegeden. A hatvanas években gondolatban elsétálva a templomkert mellett, a hatalmas nyárfák alatt, túl a szabadtéri színpadon, a tér déli sarkán áll egy kicsit viseltes épület. Más, mint a többi falusi ház, ez emeletes. Az emeletre vezető lépcső nem az épületen belül, hanem kívül, a déli oldalon fut a fal mellett. Nem is viseltes, inkább befejezetlen, a falak állnak, a tető kész, de az ajtók, ablakok hiányoznak. Ez a Csípei-féle ház. Csípei Árpád és Váczi László jó hírű szabómesterek voltak Szegeden, közösen vittek egy szabóságot. Zákányszéken mindkettőjüknek volt földje, kijártak a városból a szőlőt művelni. Míg Váczi László és felesége házat épített és letelepedett a faluban, Csípei sosem költözött ide, a házépítés is félbemaradt, a közös vállalkozás szintén felbomlott. 

Az iparosok háza lett

A sarki emeletes házon ki- és bejárt a szél, az építtetője után már csak Csípei-háznak nevezett épület lassan kísértetkastélyhoz kezdett hasonlítani, amikor hasznosítására kiváló megoldás született. A házba a helyi kisiparosok leheltek életet. Az akkori idők nem nagyon kedveztek a maszek világnak, a zákányszéki iparos emberektől is elvárt dolog volt, hogy szövetkezzenek. A helyi vállalkozók a Pusztamérgesen megalakult KTSZ-be léptek be, s végül olyan erőt képviseltek, hogy Zákányszékre költözött a szövetkezet működését segítő adminisztrációs részleg is. 

Majd jöttek a mesterek

A földszinten kapott helyet a cipész- és gumijavító műhely, amiben Tóth Péter cipész és felesége dolgozott. Mellette a férfi- és női fodrászat működött, ahol – többek között – Felhő József férfifodrász, Hevesiné Gizi, Tombácz Irén (Csonka Andrásné), Kazi Terézia (Hegedűs Istvánné) női fodrászok ápolták, szépítették a betérő vendégek haját. Az épület földszintjének másik végén volt a bejárat a lakatosműhelybe. Itt Lengyel Imre fogta össze a vasas, olajos csapatot, később autószervizzel bővült a lakatosrészleg. Az emeleten dolgoztak a női szabók. Asztalosműhelyt is kialakítottak az épületben, asztalosként Simon János és Zöllei János nevét őrzi az emlékezet. 

Megvette a szövetkezet

A község gazdasági életének meghatározó szereplője, a Május 1. Mg. Szakszövetkezet központja az akkori Kiss Imre utca (ma Szegfű János utca) kisvasút felőli végén működött. A hatvanas évek végére a fejlesztés lehetőségei ott beszűkültek, felvetődött az adminisztrációs részleg más épületbe való áthelyezése. A választás a Csípei-házra esett, akkorra a szolgáltatóház kiüresedőben volt. A községi tanács vezetése is támogatta az elképzelést, és a Május 1. Mg. Szakszövetkezet 1971-ben birtokba vette az épületet. Az emeleten volt a szövetkezeti elnök és a főkönyvelő irodája, a földszinten pedig a könyvelést, az agronómiai középvezetőket és a pénztárat helyezték el, bejárat a mostani Lengyel tér felől is volt. 

A nagy változások

1978. január 1-je lényeges változást hozott a szakszövetkezet és az épület életében: egyesült a Május 1. és a Homokkultúra Szakszövetkezet, Egyetértés Mg. Szakszövetkezet néven. Ekkor bővítették a házat a takarékszövetkezet felőli szárny­nyal, és az emeletre vezető lépcső bekerült az épületbe. A Csípei-féle ház 22 évig szakszövetkezeti irodaként szolgálta az itt élőket, aztán jött a szomorú vég: a szakszövetkezetet 1993-ban feloszlatták. Az első önkormányzati választás alkalmával, 1990-ben a szakszövetkezet főkönyvelőjét, Gárgyán Istvánt választották polgármesterré a zákányszékiek. Amikor az önkormányzat nagyobb méretű épületet keresett községháza céljára, kézenfekvő volt, hogy a Csípei-féle házat vásárolják meg erre a célra.