Terítékre került a szomszédságpolitika

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott volt a Közéleti Kávéház által szervezett külpolitikai rendezvény vendége. A nemzetpolitikai főtanácsadóval Kisimre Ferenc publicista, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szegedi tagozatának elnökhelyettese beszélgetett. Szó volt többek közt a kormányközi kisebbségi vegyesbizottságokról, amelyeknek 2015 óta Kalmár Ferenc a magyar társelnöke.

Első körben a magyar-ukrán kapcsolatot tekintették át. A magyar-ukrán kormányközi vegyesbizottság utoljára 2015-ben tudott összeülni, de a plenáris ülés akkor sem záródott jegyzőkönyv aláírásával. Az ukrán társelnökkel 2017-ben sikerült újra felvenni a kapcsolatot, akkor Kalmár Kijevbe utazott tárgyalni, és megállapodtak a munka újbóli beindításában. Miután az Európai Unió partnerországnak titulálta Ukrajnát, keleti szomszédunkban először az oktatási törvényt módosították. Ez alapján negyedik osztálytól százalékosan csökken a magyar oktatás a kárpátaljai iskolákban, majd pedig az ukrán nyelvtörvényt is bevezették. Kalmár hangsúlyozta, a munkácsi turulmadár eltávolítása csak tovább szítja a feszültséget.

A miniszteri különmegbízott szerint Románia tekintetében sem volt sokkal jobb a helyzet. Kalmár Ferenc közölte, utoljára 2009-ben írtak alá jegyzőkönyvet, és bár azóta voltak társelnöki találkozók, de ezek csupán a pozíciók megerősítését szolgálták. A közelmúltban Kalmár Bukarestben járt, ahol tárgyalt az újonnan kinevezett román társelnökkel, ez a kisebbségi vegyesbizottság új ülésszakának beindítását jelenti.

Horvátországgal már jóval eredményesebb a kapcsolat. Eszéken az oktatási központnak a részeként nemrégen létrejött az a 45-50 fős kollégium, amelyet 1999 óta tervezgettek. A nemzetpolitikai főtanácsadó szerint Szerbiával jelenleg a legmagasabb szinten van hazánk kapcsolata, míg Szlovákiával a jövő csütörtökön tárgyalnak, ott a földek Benes-dekrétumok alapján történő kisajátítása okozza most a legnagyobb problémát.

Kalmár Ferenc szerint nagy gond az, hogy számos szomszédos országban nem úgy tekintenek a magyar kisebbségre, ahogy hazánkban tekint a kormány az itt élő kisebbségekre, melyeket az állam alkotórészének tartanak. A magyar kultúra értékeit ápoló kisebbség gazdagítja úgy a magyar kultúrát, mint azt az országot, ahol magyar közösség lakik – fogalmazott a miniszteri biztos.