2023.05.10. 19:15
A múlt építészeti újragondolása
A műemlék építészetről tartott előadást szerdán Szegeden Erhardt Gábor Ybl Miklós-díjas építész. Főként budapesti és külföldi példákon keresztül szemléltette, hogy a modern építészet mit tett a szebbnél-szebb gótikus épületekkel, valamint beszélt arról is, hogy mit jelent valójában a műemléki építészet.
Erhardt Gábor Ybl Miklós-díjas építész tartott előadást az MCC szegedi képzési központjában. Fotó: Török János
Hazánk esetében talán szinte minden település kapcsán kijelenthető, hogy vannak olyan épületek, épületegyüttesek, amelyek pusztulása különösen fájó. Ebben a helyzetben kap nagy szerepet a műemlék építészet, ugyanis a modern építészet kifulladásával mind nagyobb figyelem fordul az épített örökségre. Erről szerdán Erhardt Gábor Ybl Miklós-díjas építész adott elő a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szegedi képzési központjában.
Kiemelte, a szegedi épületeket figyelve ahogy haladunk a 19. századtól napjainkig, nagyon izgalmas változást vehetünk észre, ez pedig a modern építészet, amely az elmúlt száz év építészeti aspektusa volt. Hozzátette, a modern építészet nagyon nagy mértékben megváltoztatta az építészetről való gondolkodásunkat, amivel valamit kezdeni kell. Ez a "botránykő", vagyis az idő kezelésének problémája, amiről a műemlék építészet szól. Elmondta, a gótikus, nyitott és magas terekkel, sok-sok dísszel dolgozó építészetet a reneszánsz elején felváltotta a síkban dolgozó, zárt terű, faragott kővel dolgozó modern építészet.
Az előadáson elhangzott, a rekonstrukció nem azt jelenti, hogy megtartjuk és újjáépítjük az épületet, hanem olyan teljessé állítják vissza, amilyen soha, egyetlen korban sem lehetett, és a rekonstrukciót tervező megpróbálja elképzelni, hogy mit csinálna az az építész, aki a remekművet készítette annak idején, vajon milyen terveket készítene most.
De nem így tettek például Zsámbékon a római katolikus templommal, amely 1236-ban épült, majd 1900-ban felújították, de az eredeti téglák helyett például műkővel próbálkozott az építész. Nem vált be, így az ezredfordulón ismét rekonstrukciót végeztek a templomon, akkor a meszelt tégla mellett döntöttek, de az szintén eltér az eredeti téglától.
A Budavári Palota is megitta a levét a rekonstrukciónak, amelynek során például átépítették a régi báltermet, amely ma lecsupaszítva, műtárgy raktárként, kihasználatlanul várja hosszú idő óta, hogy mi lesz a sorsa. De az egykori Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épülete is sokkal letisztultabb, egyszerűsített neogót homlokzatot kapott a világháború utáni felújításkor, leginkább beatklubként használták az épületet. A jó hír az, hogy most újra visszanyeri majd régi kinézetét, a felújítás után ismét minisztériumi épület lesz.
