Hőség miatt drágul a karácsonyi ponty

Készülhetünk, a hőség miatt hamarosan drágul a hal. A Szegedfish Kft-nél a melegben a 2082 hektárnyi tófelületről körülbelül 200 ezer köbméter víz párolog el naponta, amit pótolni kell. Ennek energiaköltsége óriási. A halak a melegben kevesebbet esznek, alacsonyabb a terméshozam. Minden összefügg mindennel és a végén rajtunk, a vevőkön csattan az ostor, többet fizetünk a halért a boltban.

Arany T. János

Hőség a halastón. A Szegedfish Kft-nél a melegben a 2082 hektárnyi tófelületről körülbelül 200 ezer köbméter víz párolog el naponta, amit pótolni kell. Fotó: Török János

A Fehér-tói rendszer tipikus alföldi körtöltéses halastó, nem ásott gödör, hanem a talajfelszínre gátat építettek föl, és ez tartja a vizet. Ennek hátránya, hogy alacsony a vízmélység. Nálunk ez egy méter, egy méter húsz centi. Ha csökken a vízszint, nem marad élettér a halaknak. A tartós meleg több problémát is okoz. 25 fok feletti hőmérsékletnél naponta egy-másfél centit apadnak a tavak. Ez azt jelenti, hogy nálunk 2082 hektárról körülbelül 200 ezer köbméter víz párolog el naponta, amit pótolni kell

– kezdte Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezetője, amikor a hőség halastavakra gyakorolt hatásáról kérdeztük.

Nem érzik jól magukat a halak

A hőség miatt elpárolgó vizet a Tiszából kell – az Algyői főcsatornán keresztül – szivattyúzással pótolni. Ezért pedig vízdíjat fizetnek az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak. A másik probléma, hogy az egyre kevesebb víz egyre jobban átmelegszik. A melegben 29-30 fokos a víz, amiben a halak már nem érzik jól magukat. A felmelegedés miatt oxigénhiány lép föl. Ez ellen úgy próbálnak tenni, hogy forgatják a vizet, egyik tóból a másikba fejtik, aminek óriási az energiaigénye.

Elkerülhetetlen az áremelés

Nálunk csak az energiadíj egy köbméter víz forgatásához 2 forint 75 fillér. Amikor a rendszer teljesen fel van töltve, 30 millió köbméter van a rendszerben. Nem kell mondani, hogy ez jelentős pénz. A magas hőmérséklet miatt a halak étvágya is sokkal gyengébb, etetéseket kell kihagyni. Emiatt a súlygyarapodás lényegesen kisebb, mint amit elvárunk, ez a gazdálkodásban jelentős kiesést okoz. Az önköltségünk, az előállítás költsége 30-35 százalékkal fog növekedni

– mondta Sztanó János.

Harmadával lehet drágább

Ebben benne van a brutális energiaköltség, a takarmány és a munkaerő. Hiszen ahhoz, hogy a szakmunkásokat meg tudjuk tartani, tisztességesen meg kell őket fizetni. Most azonnal föl tudnék venni húsz halászt. Azért látni kell, hosszabb ideje itt lévő szakképzett, betanított munkáshoz képest az új munkaerő termelékenysége, hatékonysága sokkal gyengébb

– magyarázta az ügyvezető, aki szerint elkerülhetetlen az áremelés. A sokéves átlaghoz képest 30 százalékkal kevesebb lesz a hozam.

Nem tudunk mit csinálni, mindez az árban is meg fog jelenni

– tette hozzá Sztanó János. Az előzetes becslések szerint harmadával drágul a hal a közeljövőben.

1930 óta termelnek

Szeged közgyűlése 1930. október 27-én Pálfy József polgármester-helyettes előterjesztése alapján döntött a Halgazdaság létesítéséről. A szikes legelőkön Hatolykai Papp István tervei alapján kezdődött el a tógazdaság építése. Az első termés 1933. augusztus 8-án jelent meg a szegedi piacon, ahol kilogrammonként 80-90 fillért kértek érte. A gazdaság az elmúlt évtizedekben történt fejlesztések eredményeként csaknem 2100 hektáros halastórendszerré fejlődött.