Tízéves a mórahalmi járási hivatal

A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon. 2013. január 1-jétől megyénként 6–18, összesen 175 járás jött létre.

A járás, mint állami közigazgatási egység nem előzmény nélküli a magyar közigazgatás történetében. Gyökerei már a 13. században fellelhetők voltak. A Mórahalmi járás a vármegye délnyugati részén helyezkedik el, 10 települést foglal magába, mintegy 30 ezres lakossággal. A járás egyediségét az adja, hogy előzmény nélküli, hiszen az 1983-ban megszűnt járási hivatali rendszerben a település még a Szegedi járás része volt. A városiasodás és a fejlődő infrastruktúra, a szolgáltatások bővülése, a körzetközponti közigazgatási feladatok ellátása, a városi önkormányzat térségszervező tevékenysége, valamint az új járási koncepció 2013. január 1-től meghozta Mórahalom számára a járásközponti státuszt.

A járás bebizonyította létjogosultságát: az okmányügyintézés, hatósági, szociális- és gyámügyek, földhivatali ügyintézés, valamint foglalkoztatási ügyek tekintetében nem kell Szegedre utazni, helyben, több helyszínen, ismerős közegben van lehetőség ügyeket intézni. A Mórahalmi járás kiemelkedik a fogadott ügyfelek számában is. A legutóbbi közigazgatásban elrendelt igazgatási szünet idején Hódmezővásárhely és Szeged mellett Mórahalom volt a vármegyében ügyintézésre kijelölt kormányablak.

A járást előszeretettel keresik fel a határon túli ügyfelek is. Volt olyan nap, amikor a mórahalmi kormányablakban 509 ügyfelet fogadott. Évente a járási hivatal szervezeti egységeiben csaknem 100 ezer ügyfelet fogadnak.