A legmenőbb szusibárban már a helyfoglalás is 2 ezer dollárba kerül

Hazánk egyik legnépszerűbb gasztrobloggere, Jókuti "világevő" András volt a Mentor(h)áló keddi vendége az IH-ban. A világ csúcséttermeit járó férfi – aki 1 és 3 éves korában Szegeden, a tarjáni lakótelepen élt – több mint tíz évvel ezelőtt indította el Világevő című blogját, azóta bejárta a világ legjelentősebb éttermeit, olyan helyekre is bejutott, ahol csak nagyon kevesen kaphatnak asztalt. Ebből hozott ízelítőt fotókkal színesített előadásában.

Mint mondta, a csúcséttermeket arról lehet felismerni, hogy azokban csak hetekre, hónapokra előre lehet asztalt foglalni, de olyan is akad köztük, ahova kizárólag ajánlás útján lehet bemenni.

 – mosolygott. A világon egyébként jelenleg 140 három Michelin csillagos, vagyis a legmagasabbra értékelt étterem üzemel, Jókuti ezekből 75-ben járt már. De mint mondta, ezek között is hatalmas különbségek vannak. Mutatott például kaszinóhoz kapcsolódó csillivilli vendéglátóhelyet és teljesen letisztult, szinte puritán berendezésűt is. Beszélt kétcsillagos Japán szusibárról, amely csak azért nem kapta meg a harmadik csillagját, mert lehetetlen bejutni – ott a feketepiacon csak az ülőhelyeket, étel nélkül 2 ezer dollárért árulják. De járt már olyan norvégiai étteremben is, amelyet a fjordok közé, a vízre telepítettek és csak hajóval lehet megközelíteni és olyanban is, ahova bekötött szemmel viszik a vendégeket és senki nem tudja, igazából hol van.

Az előadáson szó esett arról is, hogy vannak éttermek, amelyek a kiváló alapanyagokra, mások a technológiára alapoznak és kutatólaborral is rendelkeznek. És akad olyan nagyon keresett hely is a világban, ahol ő még soha nem evett jót, mert azt vallják: attól, hogy valami étel, még nem kell finomnak is lennie. A hallgatóság tagjai tehát bőven kaptak tippeket, hova menjenek a világban, ha érdekes, felkapott helyen akarnak enni – és persze ha van elég türelmük vagy kapcsolati tőkéjük ahhoz, hogy ezekre a helyekre bejussanak.