Széles körű együttműködést ígér a Szegedi Tudományegyetem – Esélyt ad az innovációra

Vállalkozásként miért éri meg jóban lenni a Szegedi Tudományegyetemmel? Mert a regionális innovációs ökoszisztéma motorjaként – oktatási feladatai mellett – az intézmény jelentős kutatás-fejlesztési innovációs tevékenységet végez. Szellemi tudásközpontként aktívan hat a régió gazdasági életére azáltal, hogy vállalati kapcsolataira építve kiemelkedő kutatási eredményeket ér el. Ezzel erősíti a régió vállalkozásait, ami segíti a fiatal diplomások elhelyezkedését a térségben – fogalmazott prof. dr. Csóka Ildikó, az egyetem stratégiai főigazgatója. Rámutatott, Csongrád-Csanád vármegyével az élen ez a legmagasabban kvalifikált régió az országban, a diplomások helyben tartása a régió iparának is érdeke.
 

Közös munka, közös siker

Az elmúlt öt évben közel 160, ipari partnerrel közösen végzett kutatáson alapuló, közös publikáció született az egyetemen, amely évente száz új, K+F feladatra irányuló szerződést köt meg ipari partnereivel; mintegy kétezer kutatója eltökélt abban, hogy egy adott vállalati kihívásra megoldást adhasson.
Az SZTE képzési és kutatási portfóliója – állatorvos- és építészmérnök-képzés híján – teljes körű. A felsőoktatás minőségét a mögötte rejlő kutatás színvonala határozza meg, ez pedig nemcsak a hallgatók, hanem a vállalkozások számára is minőségi garanciát jelenthet – hangsúlyozta Csóka Ildikó. Elmondta, az SZTE-n 2019-ben megvalósult Területi Innovációs Platformhoz jelenleg nagyjából 60 vállalkozás tartozik; ennek célja elősegíteni a tagok közötti információáramlást, az együttműködést és szakmai kapcsolatépítést. Emellett létrejött az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK). Az egyetem legkiválóbb kutatóit hat klaszterbe tömörítő IKIKK menedzsmentje a megrendelői igény alapján, iparág-specifikusan a legmegfelelőbb klaszter(ek) kutatóit köti össze a vállalkozásokkal – ezzel egyre komplexebb szolgáltatásokat nyújtva a cégeknek.
 

Cégméret helyett az ötlet dönt

Partnerei között nagy nemzetközi vállalatok, a kkv-szektor képviselői, illetve mikrovállalkozások egyaránt megtalálhatóak. Például a mesterséges intelligenciára, a robotika egészségügyi alkalmazásaira szakosodott cégek, az egészségipari piac képviselői, műszaki technológiai, illetve bioló­giai-vegyészeti profilú vállalkozások, IT-cégek. A cégméret nem befolyásolja az együttműködést – egy jó ötlet nyomán akár közös pályázatokra is sor kerülhet. Az egyetem rugalmas, a kockázatvállalástól nem riad meg – hangsúlyozta Csóka Ildikó.

Az orvostudomány oldaláról

Az élettudományi kutatások mindig is több tudományágat érintő megközelítésben zajlottak. Az IKIKK az egyetemen folyó kutatásokat, illetve a kutatási eredmények még hatékonyabb hasznosítását segíti elő. Azokat a kiválóságokat fogja össze, akiknek a legnagyobb a transzlációs potenciáljuk, vagyis eredményeik minél hamarabb átkerülnek a betegellátásba.
A transzláció (a kutatólaboratóriumból állatkísérleteken, majd klinikai vizsgálatokon keresztül a kutatási eredmény átkerül a beteg­ellátásba) éveket, évtizedeket vesz igénybe. Például a világhírű kutató, Karikó Katalin 10 évet dolgozott a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, s a hírvivő RNS-re irányuló elméleti kutatómunkáját az USA-ban folytatta. Évtizedek munkája alapozta meg az elsősorban vírusokra és daganatterápiára irányuló mRNS-alapú vakcinák kidolgozását. Gácser Attila és kutatócsoportja jelenleg azon dolgozik, hogy a Candida-fertőzések ellen dolgozzon ki mRNS-alapú vakcinálást – szorosan együttműködve Karikó Katalinnal és Pardi Norberttel. Ezek a kutatás-fejlesztési tevékenységek az IKIKK-n belül zajlanak.

Újabb kutatási területek

Az elmúlt évtizedekben számos új kutatási terület honosodott meg Szegeden; prof. dr. Széll Márta stratégiai rektorhelyettes ezen élettudományhoz köthető területek közül emelt ki néhányat. Az SZTE idegtudományi kutatásai világszínvonalúak elsősorban Tamás Gábor miatt; a neurológiai kutatások és gyógyszerfejlesztés terén Vécsei László és Fülöp Ferenc, neuroendokrin-kutatásaiért Telegdy Gyula munkássága nemzetközileg is elismert.
A szegedi immunológiai kutatások nyomán a krónikus gyulladásos bőrbetegségeknél, bélbetegségeknél, reumatológiai kórképekben ma már a biológiai kezelések a mindennapi terápiák alapját adják – a rendkívül magas színvonalú sikeres kutatások Kemény Lajos, Molnár Tamás, Farkas Klaudia, Kovács László munkáját dicsérik. Az onkoterápiás immunológia kutatási eredményei szintén terápiákban hasznosulnak. A genetikailag meghatározott ritka betegségek diagnosztikájára, a magzati szűrő- és diagnosztikai eljárásokra, illetve a daganatokban keletkező szomatikus mutációk meghatározására olyan központi szekvenáló szolgáltatóegységet kíván létrehozni az egyetem, amely ezen diagnosztikai és kutatási igényeket regionális szinten is kiszolgálja.
 

Egyedülálló biobankolás

A biobankolás világszerte 15–20 éve elindult technológiája ugyancsak a kutatói munkát hivatott elősegíteni. Feladata, hogy a biológiai mintákat gyűjtse, tárolja és a kutatások számára felhasználásukat biztosítsa – elsősorban klinikai diagnosztikában, alap- és alkalmazott klinikai, illetve onkológiai kutatásban, gyógyításban tevékenykedő szakemberek, oktatási, kutatási, innovációs területek számára. Magyarország legtöbb egyeteme rendelkezik biobankkal, de infrastruktúráját és a minőségbiztosítást tekintve korántsem olyannal, mint a szegediek! A Covid idején Közép-Kelet-Európa legfejlettebb biobankstruktúrája az SZTE klinikakertjében jött létre; az ország első és egyetlen ISO 20387:2018 tanúsítással rendelkező, akár több millió minta tárolására alkalmas, robotizált, félautomata biobanki rendszereként.

A múlt büszkeségei
 

Az SZTE – illetve korábban jogelődei, a JATE és a SZOTE – évtizedek óta rendkívül szerteágazó élettudományi kutatásokat végez. Az egyetlen hazai Nobel-díj (1937) is szegedi: Szent-Györgyi Alberthez fűződik a C-vitamin felfedezéséért, illetve a sejten belüli biológiai égési folyamatok leírásáért. Utóbbiban Banga Ilona és Straub F. Brúnó szintén jelentős kutatási eredményeket ért el; ők az izomkutatás irányát határozták meg. Nem véletlen, hogy a volt sebészeti klinika épületében kialakított élettudományi tömb névadója Banga Ilona. Jancsó Miklós kapszaicinhez kötődő kutatásai, Ábrahám György és Gregus Zoltán állat- és növényszervezettani kutatásai is nemzetközileg elismertek.