Nem magánügy a családon belüli erőszak

 – hangsúlyozta Szalma Ibolya. 

A pszichológus szerint ami a nagyvilágban játszódik, az a családon belül is lecsapódik. Elképesztő módon agresszívak lettek az emberek. Naponta járja Szeged utcáit, és azt látja, hogy eltűnt az arcokról a mosoly. Ha felszáll egy villamosra, olyan érzése van, mintha egy siralomházban len­­ne. A félelem, a szorongás, a mindennapoktól való rettegés, a befelé fordulás jellemzi az embereket. Azt látja az ar­cokon: „nehogy valaki megbántson, mert még egy pofon, és nem tudom továbbvinni az életem”. 

A pszichológus szerint a gyámhatóságok és a gyermekjóléti szolgálatok túlterheltek, és hiányzik az a védőháló is, ami kapaszkodót nyújthatna az erőszak áldozatainak. 

Tűr a gyermek miatt

Az elmúlt 5 évben közel 300 büntetőeljárás indult a várme­gyében kapcsolati erőszak bűntette miatt. A leggyakrabban az elkövető házas- vagy élettársa, ritkábban szülő vagy gyermek válik sértetté – tudtuk meg meg Szanka Ferenctől, a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivőjétől. A sértettek túlnyomó többsége nő. Általában az elkövető ita­lozó életmódja, az anyagi prob­­lémák miatti viták, veszeke­dések vezetnek erőszakhoz, olykor személyes okokból, például féltékenység miatt durvul el a helyzet. 

Szanka Ferenc arra figyelmeztetett, hogy nagyfokú le­­het a latencia. A bántalmazást elszenvedők sok esetben – például a kiskorú gyermek érdekében-védelmében, vagy anyagi okok miatt – nem fordulnak a hatóságokhoz. 

Férfi is lehet áldozat

Ragány Zoltán szegedi ügyvéd szerint már önmagá­ban nagyon sú­­lyos probléma, ha valaki a családjában, a négy fal között, a külvilág által nem észlelhető módon bántalmazza a hozzátartozóját – legyen szó házas- vagy élettársá­ról, férfiról, nőről. Ügyvédként azt tapasztalja, tipikusabb, hogy a férfiak bántalmazzák a nőket, de ezt már nem merné egyértelmű tendenciának nevezni. Több olyan esetet is látott, ahol a férfi a bántalmazott személy. Ilyenkor a sértett talán még nehezebb helyzetben van. Ha kilép a nyilvánosság elé, például elmegy a rendőrségre, ak­­kor még talán azért is ki fogják kuncogni, ha elmondja, hogy őt férfiként egy nő bántotta – ez pedig továbberősíti a latenciát. 

És mint tudjuk, minden éremnek két oldala van. Ra­gány Zoltán szerint az elmúlt években egy másik tendencia is megfigyelhető, amiről a szakmai konferenciákon rendre szó esik. A házasság megromlása­kor, a válás során az egyik fél, általában a nők, kapcsolati erőszakra hivatkozva próbálnak fellépni a társukkal szemben. Ezt azonban senkinek sem javasolja, mivel a hamis vádat bünteti a törvény. 
 

 – hangsúlyozta az ügyvéd. 

Egy egyszeri bántalmazás még nem minősül kapcsolati erőszaknak, büntetőjogilag lehet testi sértés – könnyű vagy súlyos testi sértés – ennek minden jogkövetkezményével. 

Nehéz bizonyítani

A családon belüli erőszakot nem könnyű bizonyítani. Leg­gyakrabban a négy fal között, a közösen használt ingatlanban zajlanak az események, amelynek nincs más szem- vagy fültanúja, emiatt gyakran közvetett bizonyítékokat is mérlegelnek a hatóságok – például barátok, munkatársak vallomásait. 

Szanka Ferenc csoportvezető ügyész szerint gyakori, hogy a sértettek a bántalmazást követően nem vagy később fordulnak orvoshoz, így látlelet, fotó, orvosi irat – ami a bántalmazás megtörténtét igazolná – nem áll rendelkezésre. Sok esetben a tettleges becsületsértésnél nincs látható sérülés, így a bizonyítás is nehezebb. Ilyen esetekben fontos bizonyíték lehet a sértett korábbi bejelentései kapcsán korábban készült rendőri jelentés és az abban foglaltakból levont következtetés. 

Egy életre szól

Szalma Ibolya pszichológus szerint a családon belüli erőszak többféle okra vezethető vissza. Szerepet játszanak például a családon belül generációról generációra öröklődő minták, a kilátástalan helyzet, az életszínvonal csökkenése, az erkölcsi normák hanyatlása. A pokollá vált kapcsolatból pedig nem nagyon tudnak kilépni az áldozatok. Gyakran előfordul, ha megpróbál valaki új életet kezdeni, vele marad a rettegés, hogy az erőszak előbb vagy utóbb újrakezdődik. Mások pe­­dig lakás és megélhetés hiányában végül visszamennek ahhoz a párjukhoz, akitől a bántalmazás miatt menekültek el. A pszichológus arra emlékeztetett, mindez a gyermekeken csapó- dik le, életre szóló traumát okozva. 

Lenne megoldás

Ragány Zoltán szerint is végül a gyermek issza meg a levét. A szegedi ügyvéd a családon belüli erőszak egy olyan formájára is figyelmeztet, amit a társadalom nem feltétlenül tekint erőszaknak. A környezetében nagyon sokszor látja és tapasztalja azt, hogy a szülők „nevelésre” hivatkozva nyomorítják meg gyermekeik életét. Elég például arra az esetre gondolni, amikor az osztálykiránduláson való részvételt ahhoz a feltételhez kötik, hogy a gyermek hozzon haza ötöst matematikából, holott ha belegebed, akkor sem tud ennek az elvárásnak megfelelni. 

Mi lehet a megoldás? Hogyan lehetne véget vetni a családon belüli erőszak ördögi körének? Nehéz, szakembereket foglalkoztató kérdés. 
Szalma Ibolya szerint ha egy pár időben szakemberhez fordulva segítséget kérne, akkor család- vagy párterápiával sok házasság menthető lenne. De ennek ára van, a terápiá- kért fizetni kell, amire nem feltétlenül jut pénz a családi kasszából.