2024.01.24. 17:30
Istenpár a Kurca-sétány két végén
Az újkőkorból származó istenábrázolásokat használták mintául a Kurca-sétányra tervezett térplasztikáknál. A Makai és a Kiss Zsigmond híd közötti szakasz kezdő- és végpontján áll majd a férfi és női idol.
Börönte László és V. Nagy Nándor visszanyúltak az ősi kultúrához, mai megfogalmazásban. Fotó: Darók József
A Kurca-part fejlesztésén dolgozik a város, egymás után készülnek el a szakaszok, amelyeket kültéri elemek is díszítenek majd. A Makai és a Kiss Zsigmond híd közötti szakasz egyik oldalán geológiai sétányt alakítanak ki, sziklákra vésett őskövületekkel, a másik oldalára pedig szobrokat álmodtak meg. A koncepció az volt, hogy összhangban legyenek a két szemközti terület díszítőelemei. Ez utóbbi oldal kezdő- és végpontjára egy-egy térplasztikát terveztek, ezeket a szobrokat mutatták be a sajtónak szerdán a Keraform Stúdióban, ahol azok elkészültek. Szabó Zoltán Ferenc polgármester tett műhelylátogatást az alkotóknál. Börönte László keramikust talán már nem is nagyon kell bemutatni a szentesieknek, hiszen a városban számos alkotásával találkozhatunk, a Tóth József Színház és Vigadó patinás díszítése is a nevéhez fűződik. Jelenlegi alkotótársa V. Nagy Nándor, a vásárhelyi Tornyai János Múzeum restaurátora, képzőművész.
A Pannon-tenger élővilágát megjelenítő geológiai sétány túloldalára kért tőlük valamilyen művészi elképzelést a tájépítész – elevenítette fel a kezdeteket Börönte László, akihez ekkor csatlakozott a vásárhelyi művész.
Teljesen szabad kezet kaptunk a munkában. Elindult a közös gondolkodás, mi lehetne a párja a túloldali őskövületeknek, ezen a geológiai vonalon jutottunk el Szentes és környékének meghatározó őskori leleteihez, az idolokhoz
– mondta a keramikus.
V. Nagy Nándor múzeumi munkája során sokat foglalkozik a neolitikummal, vagyis az újkőkorral. A Csalog József által a Szegvár-tűzkövesi lelőhelyen feltárt Sarlós isten a Kurca-parti alkotások kiváló előképe volt.
A neolitikum olyan fantasztikus korszak volt, amikor megjelenik a letelepedett ember tárgyi kultúrája. Mivel mégiscsak a 21. századi embereknek készültek a térplasztikák, ezért az ősi kultúrát kortárs megfogalmazásban alkottuk meg
– magyarázta a restaurátor.
Arra törekedtek, hogy ez az elképzelés kerüljön a középpontba: visszanyúlni az ősi motívumokhoz, de saját gondolataikon átszűrve. Egy istenpár készült el, a férfi és a női idol alakját jelenítik meg. Az alföldi vonaldíszes kultúra motívumait idézik fel a szobrok posztamensein, de nem szolgai módon másolva. Ipari porcelán minőségű, fagyálló anyagból formázták meg, 1250 fokon. Ez időtállóvá teszi az időjárás viszontagságaival szemben is. A réz- és bronzkort a plasztikák felső részén idézik meg, itt különül el a férfi és női ábrázolás is, illetve az istenek arcát rejtő maszkot is megidézik a szobrok legfelső részén. Érdekességként említette a restaurátor, hogy a Sarlós istennel jelenik meg az első férfi isten ábrázolás a történelemben, az addigi nőközpontú, matriarchális társadalom lezárásaként.
Az ősi kultúrákban mindig a vízpartok magaslatára telepedtek le az emberek, így a Kurca-parti magaslat adta magát helyszínül a szobrok elhelyezésére. Az ottani munkálatok befejezése után foglalhatják el helyüket. A város természetesen szeretné megóvni a szobrokat, a biztonság egyik módja, hogy kapnak egy 12-15 centiméteres talapzatot, rajta egy hosszú csővel, amelyre majd ráhúzzák az ember magasságú plasztikákat.
Az istenpárnak neve még nincs, de a szentesiek biztosan találékonyak lesznek a névadásban.