2024.01.05. 17:30
Jézus megjelenését ünneplik a keresztények
Vízkereszt korántsem csupán a karácsonyfák lebontásának ideje. A keresztények egyik legősibb ünnepe, amikor Jézus megjelenéséről emlékeznek meg. Egyszerre három bibliai esemény is kötődik január 6-hoz.
Benyik György a betlehemi csillag fényjelenségét is felfejtette lapunknak, amely a háromkirályokat Jézus jászoláig vezette. Fotó: Török János
A vízkereszt bizonyos értelemben a karácsony riválisa. Ugyanis a 325-ben lezajlott niceai zsinatig a karácsonyt január 6-án ünnepelték. Ez az oka az ortodox és a római katolikus karácsony időbeli eltérésének
– mondta el lapunknak Benyik György teológus, a szeged-tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia plébánosa.
Azzal folytatta, hogy manapság karácsonykor két szentírási szöveget hallhattunk a liturgiában. Az egyik Jézus születéstörténete, amelyre a pásztorjátékok épülnek. A másik János prológusa, amely az Ige, azaz Jézus Krisztus mennyei születéséről szól. Hajdanán azonban három másik bibliai esemény kötődött az ünnepi liturgiához.
Annak idején az evangéliumban karácsonykor Jézus megkeresztelkedésének története, azaz tömeg előtti megjelenése hangzott el, majd pedig első csodája a kánai menyegzőn, amikor a vizet borrá változtatta. A harmadik szentírási rész pedig Jézusnak a pogányok, tehát a keleti mágusok előtti megjelenése volt
– magyarázta a plébános.
Jézust unokatestvére, Keresztelő Szent János keresztelte meg a Jordánban. Ekkor nyilatkoztatta ki az embereknek először a Szentháromság önmagát: Isten szólt az égből, majd a Szentlélek galamb képében alászállt Jézusra.
A kánai menyegzőn végrahajtott csoda jelentőségét is felfejtette lapunknak a plébános.
Jézus idejében volt egy eretnekség, amely a megtérés után minden öröm megszüntetését követelte. A kánai menyegző csodája azonban jól mutatta, hogy Isten nem tekint rossz szemmel az örömökre, az új szövetség örömét nem szabad akadályozni
– magyarázta.
A harmadik vízkereszthez kötődő, bibliai esemény kapcsán Benyik György elmodta, hogy a Máté evangéliumában mágusként említett napkeleti bölcsek a korabeli terminológia szerint matematikusok és csillagászok voltak.
– A betlehemi csillagot mindenki üstökösnek gondolta egészen Keplerig. Ő mutatta ki, hogy a Jupiter és a Szaturnusz együttállásából adódott a rendkívüli fényjelenség. Az akkád csillagászok a csillagjelekből politikai eseményekre is következtettek, és mivel a Szaturnuszt a zsidók, a Jupitert pedig a király csillagaként tartották számon, ebből állapították meg, hogy a zsidók között születik a világ királya – magyarázta a plébános, hogy a bölcsek miért követték az égi jelenséget, amely a szentírás szerint az újszülött Jézus jászolához vezette őket.
Órigenész következtetett először az adományokból, az aranyból, tömjénből és mirhából arra, hogy hárman voltak. Később továbbfejlődött a hagyomány, és már nevet is adtak nekik: Gáspár, Menyhért és Boldizsár a különböző népek, az európaiak, a keletiek és az afrikaiak szimbólumaiként
– folytatta a teológus.
Január 6-án tartják a templomokban a papok a vízszentelést, amelyből otthonaikba is vihetnek a hívek. Ma már persze jóval kevesebben élnek a lehetőséggel, mint száz évvel ezelőtt, amikor a tisztaszobákban a jobb ajtófélfa mellett szinte mindenhol megtalálható volt a szenteltvíztartó.
Vízkeresztkor végzik a papok a házszenteléseket is. Benyik György elmondta, noha a három királyok nevének – Caspar, Melchior és Balthazar – kezdőbetűivel megegyező C + M + B felirat kerül fel a felszentelt otthonok bejárati ajtajának szemöldökfájára, valójában a feliratnak nincs köze a napkeleti bölcsekhez.
Christus Mansuenem Benedicat!”, azaz „Krisztus áldja meg ezt a hajlékot!”. Ennek az áldásnak a kezdőbetűit írjuk fel a naptári évvel együtt. A házszentelés során pincétől a padlásig megszenteli a pap a ház minden helyiségét. Ez alapvetően egy jelképes gesztus, egy figyelmeztetés arra, hogy a keresztény élet nem ér véget a templomban, hanem otthon valósul meg
– mondta el.
