Tíz éve áll a makói neológ zsinagóga emlékjele

Mint annak idején beszámoltunk róla, a neológ zsinagóga emlékjelének ötletét a – közben megszűnt – Kecskeméti Ármin Egyesület, illetve a vele szimpatizáló civilek vetették fel bő egy évtizede. Izraelita hitközség már akkor sem működött Makón, a zsidóság száma ugyancsak csekély volt. Mint annak idején az egyesület elnökétől, Urbancsok Zsolttól megtudtuk, a városban a krónikák szerint 1740-ben telepedtek meg az első zsidók, és régen Kis-Jeruzsálemnek is hívták, olyan népes és színes izraelita közösség lakta valaha. Makó kulturális-gazdasági életében is fontos szerepet játszottak, például makói vöröshagymát is ők tették világhírűvé. Ennek ellenére addig, néhány emléktáblát leszámítva semmilyen köztéri műalkotás nem őrizte az emléküket.

A szegedi zsinagóga makói párja

A Maros-parti városban az ortodox zsinagógát a teljes pusztulástól az utolsó pillanatban sikerült megmenteni; többször felújították, jelenleg elsősorban emlékhelyként működik – az ennél sokkal nagyobb és a visszaemlékezések szerint páratlan szépségű neológ zsinagóga épülete viszont a történelem viharainak áldozatává vált. A Csongrád megye építészeti értékeit bemutató kötetben néhai Tóth Ferenc helytörténész, nyugalmazott múzeumigazgató tollából az olvasható róla: építésére 1907-ben írtak ki pályázatot. A legjobb tervet Baumhorn Lipót nyújtotta be – ő tervezte a szegedi új zsinagógát is – és 7 évvel később, 1914. szeptember 2-án avatták fel a tóra frigyszekrénybe helyezésével.

A holokausztot túlélte, aztán lebontották

A II. világháborúban ugyan az épület kupolája megsérült, de sokak szerint meg lehetett volna menteni. Ezzel szemben az akkori városvezetés a lebontást szorgalmazta. Végül az Országos Izraelita Hitközség – anélkül, hogy a városban élő zsidókat megkérdezte volna – 1965-ben 500 ezer forintért eladta az épületet bontásra a Kossuth Termelőszövetkezetnek. A helyén épült fel a múlt rendszer emblematikus és egyébként igen ronda szocreál épülete, a pártbizottság székháza. A felújított épületegyüttesben most a városi rendőrkapitányság működik.

Grafitszürke üvegtestben született újjá

Azért, hogy az értelmetlenül elpusztított neológ zsinagóga ne csak képeslapokon, albumokban legyen látható, az egyesület 10 millió forintos központi pályázati támogatást kapott az emlékmű megvalósítására. Segített a város is egymillióval – a 13 milliós beruházáshoz szükséges további pénzt civil adományozók biztosították. Ennek köszönhetően, a neves makói grafikusművész, Karsai Ildikó elképzeléseinek megfelelően egy 2,3×2 méteres, 60 centi széles, fekvő hasáb formájú, grafitszürke üvegtestben született újjá az épület alakja, méghozzá a Csanád vezér téren, annak a helynek a közelében, ahol állt. Homlokzati képét fehérrel vitték fel két üvegréteg közé, az üvegtest belsejébe pedig márványkavicsokat helyeztek el. A terveken Bánvölgyi László szobrász-restaurátorművész és Bodó Jenő keramikusmester is dolgozott.

Talapzata Dávid-csillagot formáz

Az emlékjelet végül a holokauszt emléknapján, 2014-ben adták át. Az azóta eltelt időben a tér, ahol áll, megemlékezések, hitéleti rendezvények helyszíne volt. Emellett közösségi térré is vált, hiszen a terület díszburkolatot kapott, az emlékmű pedig Dávid-csillagot formázó talapzatot. Köré padokat raktak, amelyek jó időben az elmélkedésre is alkalmas pihenőhelyek.

Keretes: Volt, hogy összefirkálták

Az emlékjelet olykor nemcsak a jó szándékkal emlékezni vágyók találják meg. Öt évvel ezelőtt adtunk hírt róla, hogy noha közvetlenül a makói rendőrkapitányság épülete előtt áll, valaki összefirkálta. Az illető fekete betűkkel, feltehetően grafittal azt írta a talapzatra, amelynek középpontjában a zsinagóga épületét megidéző szobor áll, hogy „zsidók gyilkosok”. Az ügyben rongálás vétsége miatt indult büntetőeljárás a Makói Rendőrkapitányságon, és a tettes elő is került. A feliratot szerencsére le lehetett mosni.

KÉPALÁ: Az emlékjel nagyjából ott áll, ahová annak idején a neológ zsinagógát építették. Fotó: Szabó Imre