80 éves Martonyi János Széchenyi-díjas jogász

Martonyi János Kolozsváron született, családja a második világháború vége felé költözött Szegedre, ahol apja az egyetem tanszékvezető tanára volt. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1967-ben summa cum laude doktorált, 1968-tól nemzetközi jogi tanulmányokat folytatott Londonban, két évvel később a hágai Nemzetközi Jogi Akadémián. 1969-ben ügyvéd-jogtanácsosi, majd külkereskedelmi szakjogász vizsgát tett.

1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, 1979-től a brüsszeli kereskedelmi kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Külkereskedelmi, majd a Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989–90-ben privatizálási kormánybiztos volt.

A rendszerváltás utáni első szabad, demokratikus választások után hivatalba lépett Antall-kormányban 1990-től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, közben 1990–92-ben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökhelyettese volt.

Az 1994-es parlamenti választások után négy évig, majd 2002 és 2009 között ismét a magánszférában, a Baker and McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda társtulajdonosaként dolgozott. 1996-ban részt vett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület létrehozásában, amelynek 2002 és 2009 között elnöke volt.

Az 1998-as választások után megalakult első Orbán-kormányban a Külügyminisztériumot irányította, személyében több nyelven beszélő, az európai és globális folyamatokat értő, higgadtan vitatkozó politikus került a magyar diplomácia élére. A második Orbán-kormányban, 2010 és 2014 között ismét ő irányította a magyar külpolitikát. Hivatali ideje alatt, 2011 első felében Magyarország először töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ez idő alatt Martonyi János elnökletével tanácskoztak az uniós országok külügyminiszterei. A soros magyar EU-elnökségnek olyan váratlan eseményekkel is szembe kellett néznie, mint a fukusimai nukleáris katasztrófa, az „arab tavasz" vagy az észak-afrikai változások, a fél év végén Martonyi János jelenthette be a horvát EU-csatlakozási tárgyalások sikeres befejezését.

Martonyi János az állam- és jogtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi tanár. 1985-től oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, vendégtanára volt a Bruggei, a Natolini (Varsó) Európa Egyetemnek és a Közép-európai Egyetemnek. 1997-től 2014-ig egyetemi tanár, a Nemzetközi Magánjogi és Nemzetközi Gazdasági Jogi Tanszék vezetője volt a Szegedi Tudományegyetemen, 2014 óta professor emeritus.

Számos hazai alapítvány, szervezet munkájában működik közre, többek között tagja a Professzorok Batthyány Körének, 2002-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is tagjai sorába választotta. Nemzetközi választottbíró, a Befektetési Jogviták Rendezésére létrehozott Állandó Választottbíróság (ICSID) tagja. 2014 óta a MOL Csoport igazgatóságának tagja, 2014-2018 között elnöke volt az Igazságügyi Minisztérium Tudományos Tanácsadó Testületének, 2015-2017 között részt vett a Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság munkájában. 2015 óta a Demokrácia Központ Közalapítvány kuratóriumának elnöke. 2017 júliusától egy éven keresztül az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 2018-tól a Magyar Corvin-lánc Testület tagja, 2021 óta közreműködik a 4iG Nyrt. stratégiai tanácsadói testületében, 2023 májusától 2024 februárjáig Novák Katalin köztársasági elnök tanácsadója volt.

Jogtudósként számos cikket és tanulmányt, könyvet publikált a nemzetközi kereskedelmi jog, a versenypolitika és a versenyjog, az európai integráció és a közösségi jog, a közép-európai együttműködés és a nemzetközi kapcsolatok témájában. Legutóbb 2021-ben mutatták be Nemzet és Európa című kötetét.

Több hazai és külföldi kitüntetés birtokosa, megkapta egyebek között a francia Becsületrend parancsnoki és főtiszti fokozatát, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. 2016-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jog terén egyaránt elsőrangú munkája, illetve Magyarország helyére és nemzetközi szerepére, valamint a globális világ változásaira és szabályozásaira reflektáló, újító szellemű társadalomtudományi felismeréseiért. 2018-ban Corvin-lánc kitüntetésben részesült, 2019-ben az Antall József-díjat vehette át, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszteletbeli doktora lett, 2022-ben gróf Batthyány Lajos-díjjal ismerték el munkásságát.