Bőr alá írt történetek a régész szemszögéből

Az ősi tetoválások a világon számos népcsoportra jellemzőek voltak. De milyen okokból és milyen eszközökkel készíttették el ezeket a testükre az emberek? Európában miért nézték oly sokáig ferde szemmel azt, aki tetováltat? – a válaszokat Keresztes Noémi Ninettától, a Móra Ferenc Múzeum régészétől kaptuk meg.

Kancsár Tímea

– A legkorábban ismert tárgyi emlékek, amelyek tetováláshoz köthetők, 35-40 ezer évesek, két apró szobrocska. Az egyik a németországi Oroszlánember szobor és a másik pedig a schelklingeni Vénusz szobor. Előbbinek a felkarján, a másiknak a hasán vannak geometrikus jellegű ábrák, amelyek valószínűleg tetoválást jelentenek – mutatott rá Keresztes Noémi Ninetta. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze hozzáfűzte:

– Nagyon direkt bizonyíték az ősi tetoválások létezésére Ötzi, az 1990-es években az Alpokban talált férfimúmia. Rajta összesen 61 darab apró geometrikus jel van, amelyek 15 csoportba lettek rendezve. Mivel Ötzi a jégben mumifikálódott, az ő bőre megmaradt, így megfigyelhetőek rajta a tetoválások. Ugyanebből a korszakból származnak egyiptomi múmiák is, amelyeken már szintén látszanak tetoválások. Az ő tetoválásaik azonban mások, figurálisak és általában vallási témájúak.

Írásunkat keresse a szerdai Délmagyarországban!