2021.01.05. 18:50
Térképeken Újszentiván múltja – száz esztendő alatt magyarrá változott a település
Bartalos Balázs tudományos alapossággal kutatja szülőfaluja történetét. Az újszentiváni geográfus diplomamunkájában szociálgeográfiai vizsgálatokat végzett, ehhez kapcsolódóan értékes térképeket készített szülőfalujáról.
Fotó: Nagy Ildikó
– Mindig is érdekelt saját településem múltja, jelene és jövője. Szeretem Újszentivánt és az itt élő embereket, ezért geográfusi tanulmányaim végéhez közeledve diplomamunkám témájául saját településemet választottam. Ekkor ástam bele magam jobban Újszentiván történelmébe, több térképet és diagramot szerkesztettem. Az ábrákat Quantum GIS programban alkottam meg – mondta lapunknak Bartalos Balázs geográfus.
Ahogy megjegyezte, régi katonai térképek is rendelkezésre álltak munkájához.
Újszentiván évszázadokon keresztül a Szeged felé vezető út irányában növekedett, majd ahogy elérte a település határát, a növekedés gócpontja Tiszasziget irányába tolódott el. A geográfus elmondta, hogy a település fejlődésének több mérföldköve volt, a németek és szerbek története és kulturális hatása, a közeli határ szerepe, és a 20. század végén jelentkező szuburbanizáció.
A faluban eredetileg szerbek éltek, majd magyarok és svábok is szép számmal érkeztek. A szerbek létszáma az első világháborút követően csökkent. A svábok a második világháború végeztével szinte teljesen eltűntek a településről.
– A térképek 1772-től napjainkig követik nyomon a népesség etnikai összetételét és lélekszámát.
A kördiagramok különböző színekkel jelölik az egyes nemzetiségeket. Megállapítható, hogy az elmúlt 250 évben alapvető változások történtek, a huszadik században teljesen kicserélődött a népesség, a szerbekkel szemben a magyarok kerültek túlsúlyba. Újszentiván fejlődése napjainkban is szembetűnő, a Szegedről kiköltözőknek köszönhetően az utóbbi két évtizedben a lélekszám közel 500 fővel gyarapodott, és több mint 110 új lakóház épült.