A kurátor bizakodó a REÖK-kel kapcsolatban

A Reök-palota egy nagyszabású felújítást követően 2007-ben nyi­­totta meg a nagyközönség előtt kapuit mint Regionális Összművészeti Központ.

Nulláról a dobogóig

Nátyi Róbert, az intézmény ku­rátora elmondta, a kapunyitás előtt évekig nem volt Szegednek állandó képzőművészeti kiállítóhelye.

– Szakmai kompromisszumként a képzőművészeti központ és a Szegedi Szabadtéri Játékok mint fenntartó összekapcsolódott. Konkrétan a nulláról in­­dultunk, mára azonban már a kétszázadik kiállításunk felé közeledünk, emellett több ezer kulturális program – író-olvasó, színész-közönség találkozó, zenés-táncos produkció, felolvasóest – áll mögöttünk. Az elmúlt 14 év során a REÖK előkelő pozíciót ért el a magyar képzőművészeti életben

– fejtette ki. Mára a központ az or­­szág három legjobb képzőművészeti kiállítási intézménye közé tartozik, amelyet statisztikai adatok támasztanak alá.

– A Virgilius Moldovan-tár­latunkat például a 2018-as kulturális kiállítások országos listáján a Szépművészeti Múzeum Frida Kahlo-kiállításával egy szinten említették. Olyan világhírű művészek munkáiból nyitottunk már tárlatot, mint Picasso, Mucha, Rembrandt, Andy Warhol, Dalí vagy Hundertwasser. Az utóbbi években rengeteg életmű kiállítást készítettünk nagy nevű magyar kortárs művészeknek, mint Aknay János, Hérics Nándor, Szabados Árpád vagy Nagy Gábor. A következő évekre is sorban állnak hozzánk az or­­szág vezető képzőművészei – részletezte.

Biztos alap a REÖK

A Szegedi Szabadtéri Játékokkal együtt február közepén a REÖK is egyesül a Szegedi Nemzeti Színházzal, igazgatója a teátrum főigazgatója lesz. A kurátor elmondta, számos kérdés megválaszolásra vár még a fúzió kapcsán, ám reményteli szívvel tekint a jövőbe.

– Bízom benne, hogy ugyan­­ezen magas színvonalon tudunk továbbműködni. A 2007-ben elültetett palántából olyan terebélyes fa fejlődött, amelynek koronáját az egész országból, sőt határainkon túlról is látják és jegyzik. Jól bizonyítja ezt, hogy a tavaly tavaszi pandémia idején az online térben megnyitott kiállításunkat már az első két hétben 18 országból látogatták.

A szabadtéri kistestvéreként indultunk, mára azonban a REÖK teljes értékű, érett és megbecsült felnőtté vált a sa­­ját területén. Ahogyan egy színművész számára érdem, ha a Szegedi Szabadtéri Játékokon felléphet, éppoly presztízsű egy képzőművész számára, ha a REÖK-ben állítják ki a mű­veit. Vidéki kiállítóhelyként ez hatalmas büszkeségünk.

Az összeolvadással kapcsolatban számos kérdés válaszra vár, a REÖK stábja azonban egy összeszokott, magabiztos, példaszerű olajozottsággal és következetességgel működő közösség, amelyre, meggyőződésem, hogy az új vezetőség bátran építkezhet – fogalmazott.

Nagyszabású tervek

A várva várt kapunyitás után igazi ínyencségekkel készül a REÖK stábja a képzőművé­szetre kiéhezett közönség szá­mára, amelyek fókuszában a női alkotók állnak majd. Nagy­szabású tárlatot terveznek a történelmi Magyarország kortárs, női festőművészeinek al­kotásaiból. Egy másik kiállítás pedig a két világháború közötti magyar avantgárd képviselőinek – mint Kukovetz Nana festőművész vagy Kárász Judit, a Bauhaus fotóművésze – műveit gyűjti majd csokorba.

– Mindemellett a Szege­­di Szabadtéri Játékok idén ünnepli 90. évfordulóját. Nagy­­ívű, jubileumi kiállítással készülünk, amely vetítések, LED-falak, digitalizált fotók, korhű jelmezek révén hívja majd kalandra a látogatókat a fesztivál múltjába

– árulta el.