Gazdagodott az értéktár

Lassan tíz éve, hogy a települési önkormányzatok is részt vesznek a nemzeti értékek azonosításában, rendszerezésében, adataik nyilvántartásba vételében és folyamatos frissítésében, valamint gondozásában.

Szentesen nem alakult önálló Települési Értéktár Bizottság, ezen feladatok ellátásával a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság foglalkozik.

A „szentesikumok” közé kezdetben a tájjellegű zöldségfélék, mint a szentesi karalábé, a kosszarvú paprika, az étkezési fehér paprika, a fehér fejes káposzta, a hónapos retek, a paradicsompaprika vagy a ró­­zsavirágú naspolya kerültek.

2015-től került a Szentesi Ér­­téktárba Mód László néprajzkutató javaslatára a Petrák krónika, a Széchenyi-liget és épületei, a Szentesi Reformá­tus Eklézsia Históriája, a Hősök erdeje, a Kálvária-domb és épí­­tett környezete, a szentesi fe­­kete kerámia, a megyeháza, az Olimpiai tölgy, a Szentesi Re­­formátus Nagytemplom és környezete, de a helyi értékek gyűjteményének részét képezi a „Kész Csodák” Néprajzi Gyűjtemény, a Szentesi Vasúttörténeti Emlékpark, Szenyéri Dániel és Zöldi Lászlóné tekerősök munkássága, valamint a szentesi lecsó és a lecsófesztivál is.

Az elmúlt években nem gya­­rapodott az értéktár, idén azonban 4 helyi kincs is tovább gazdagította a gyűjteményt.

Ja­vaslatok alapján a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány által gondozott szentesi postatörténeti kiállítást, a búzacsíramálét, a középkori ecseri templomromot, valamint Koszta Jó­­zsef festőművész, az alföldi és a szentesi táj festőjének művészeti hagyatékát is beemelték a „szentesikumok” közé.

Egy helyi érték bekerülését a települési értéktárba bárki kezdeményezheti, ezt az önkormányzat Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottságához fordulva tehetik meg a szentesiek.