A Feketevár nyomait keresik - Talajradarral kezdték meg a kutatást (Fotók)

Különös szerkezet bukkant fel Csongrád legrégebbi városrészében. A leginkább egy fűnyíróra hasonlító, négykerekű masinát egy sikeres pályázatnak köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke bocsátotta a helyi múzeum rendelkezésére.

– A műszerünk 270 megahertzen működik, van egy adó és egy vevő antennája. A készülékkel radarhullámokat bocsátunk ki a felszín alá, ezek pedig visszaverődnek, megtörnek, szóródnak, a visszaverődő hullámokat a vevő regisztrálja. Ezekből a fizikai változásokból lehet következtetni a felszín alatti módosulásokra. A laborban majd összerakjuk a kapott eredményeket, amelyben kirajzolódhatnak mintázatok, anomáliákat láthatunk a felszín alatt, például ha a talajban van egy árok, egy falmaradvány vagy egy kődarab – magyarázta a talajradar működését Sipos György, az egyetem oktatója. Hozzátette, a talajradarral ideális körülmények között öt-hat méterre is "lelátni" a föld alá, a belváros kertjeiben az agyagos, iszapos öntésterület miatt azonban két-három méteren tudnak dolgozni.

Az, hogy azon a területen keresik az egykori csongrádi földvár maradványait, nem véletlen. A szájhagyomány, valamint a helytörténészek, régészek és néprajzosok munkái is azt sejtetik, hogy a honfoglalás korában már használatban lévő, később a vármegye központját adó erősség valóban ott állt valahol a környéken.

A mostani alkalmat még újabb vizsgálatok követik, legközelebb október 29-én hozzák vissza a talajradart Csongrádra, hogy további területeket nézzenek át. Addigra az első mérések adatait is kiértékelik, így heteken belül kiderül, sikerült-e a Feketevár nyomára bukkanni.