Ősi kőzetből szabadulna a fény - Galéria

A Szegeden élő és alkotó, idén 70 éves Popovics Lőrinc szobrászművész jubileumi kiállítása nyílik meg július 8-án, szombaton 16 órakor a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban.

T. Sz.

Formai harmóniában a tartalmi rétegek: Popovics Lőrinc 48 alkotása a Tornyai-múzeumban. Fotó: Tábori Szilvia

A törékeny üveg és a rettentő kemény kőzet szinte egyetlen anyagként áll előttünk; a beépített üvegfelületek mintáin pedig néhol megtörik a fény játéka. Ez az a varázslat, amellyel a legszilárdabb, legkeményebb anyagból megpróbálja a fényt felszabadítani az alkotó

– mondta lapunknak Nagy Imre művészettörténész, Popovics Lőrinc szobrászművész jubileumi kiállításának kurátora. A majdnem ötven, zömében gránit, bazalt, fonolit, vagy éppen márványból készült szobrot felvonultató tárlat július 8-án, szombaton 16 órakor nyílik meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum földszinti tereiben.

Ősi kőzetből szabadulna a fény - Galéria: Tábori Szilvia

A fény vallása

A fény felszabadításának gondolatáról a kiállítást rendező Nagy Imre úgy fogalmazott lapunknak: a mára kihalt vallás, a manicheizmus lényege, hogy a teremtéskor a fényrészecskék lehullottak a földre és beleragadtak az anyagba. Az egész hitvilág azon alapul, hogy felszabadítsa az élőlényekben, emberekben, állatokban és növényekben lévő fényrészeket.

Nem állítom, hogy Popovics Lőrinc manicheista, ám alkotásai erősen idézik ennek a gondolatmenetnek a lehetséges szobrászi megfogalmazását. A tárlat címe, a Fénytár ugyancsak egyértelműen jelzi a fény felszabadításának alkotói szándékát a súlyos anyagból.

Egyszerre ősi és modern

A kiállítás rendezésekor főként a formai párbeszédre törekvő kurátor szerint a szobrok alkotójára erősen hat az archaikus kultúra. Popovics Lőrinc járt Korzikán, Thaiföldön, Mexikóban a piramisok világát, Törökországban a hettita birodalom emlékeit tanulmányozta. Ez a most bemutatandó alkotásokban is ott rejlik. A művészettörténész úgy véli, a rendezéskor megteremtett formai harmónia a tartalmi összefüggéseket erősíti, kibontakozhat a számtalan mögöttes réteg.

Az egyes alkotások menhír jellege véleményem szerint egyértelmű. Az egykori kőoszlopokat úgy helyezték el, hogy az év bizonyos napján a felkelő nap megvilágítsa. Éppen úgy, ahogy a fény átszűrődik Popovics Lőrinc szobrainak üvegbetétjén

– hangsúlyozta Nagy Imre.

Egy alkotó életútja

A szegedi Tábor utcai Képzőművész Körben, majd 1976 és 1980 között a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanult, 1990-1991-ben posztgraduális továbbképzésen vett részt a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Mesterei Fritz Mihály, Lapis András és Rétfalvi Sándor voltak. Szegeden él és alkot az 1977 óta kiállító művész. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Szövetségének, a Szög-Art művészcsoportnak és a Hám Egyesületnek. A Tornyai János Múzeumban hamarosan nyíló Fénytár című jubileumi tárlata augusztus 27-ig látogatható.