2023.12.28. 11:21

Semmi jóra nem számíthat, akinek a ruháját a napokban kiteregetik

Nagy szerencsét jelentett a Szilveszter napján fogott légy a néphagyományban. Tápén a malacok fülét húzgálták, a szegedi leányok pedig gombóccal és szitával jósolták meg jövendőbelijüket. Január 1-jén tilos volt lefeküdni és kölcsönkérni, érdemes volt azonban aprópénzt rakni a mosakodóvízbe.

Koós Kata

Nagykarácsony és kiskarácsony között a néphagyomány szerint tilos volt mosni, illetve teregetni. Úgy tartották ugyanis, hogy akinek a ruháját ebben az időszakban kiteregetik, azzal szerencsétlenség történik majd.

Fonni viszont lehetett. A megfont cérnát egy ingbe varrták. Úgy hitték, hogy ha valaki elkapja a veszettséget év közben, és ezt az inget ráadják, akkor meggyógyul

– mondta el lapunknak Kulik Melinda muzeológus.

Az óév utolsó és az újév első napjához rengeteg szerencsét hozó, mágikus cselekedetet kapcsoltak. A hiedelem szerint például, aki Szilveszterkor legyet fogott, az jó szerencsére számíthatott. Tápén kimentek aznap a disznóólba, és meghúzgálták a malacok fülét.

Szokás volt kerek tepsiben kerek kalácsot is sütni, hogy az új év is olyan szép kerek legyen. Fontos volt azonban, hogy a kalács vagy a kenyér ne legyen megkezdve, megvágva, mielőtt átléptek az új esztendőbe. Emellett azt is tartották, hogy talpon kell átmenni az új évbe, nem szabad lefeküdni, mert az szerencsétlenséget hoz

– folytatta a néphagyományok sorát az alsóvárosi Napsugaras Tájház munkatársa.

Tápén továbbá kenyéren főtt kását ettek január 1-jén, amivel a gazdagságot igyekeztek magukhoz vonzani. Más otthonokban főtt kukorica, rizs, köles került az ünnepi asztalra ugyanebből a célból.

Egyes Szeged környéki településeken szokás volt orjalevest, fánkot és töltött káposztát is enni, valamint bélest és rétest. Úgy tartották, hogy ahogy a rétest kézzel húzzák, úgy nő majd a gazdagságuk

– magyarázta.

Persze nem csak az anyagi javak tekintetében igyekeztek befolyásolni a jövendőt. A leányoknak Szilveszter napján már hajnalban érdemes volt hegyezni a fülüket, ugyanis úgy tartották, hogy amelyik irányból meghallják a kakas kukorékolását, abból az irányból érkezik majd a jövendőbelijük is.

Szeged környékén a lányok gombócokat is főztek, amelyekbe férfineveket rejtettek. Amelyik először feljött, úgy tartották, olyan nevű lesz a férjük. Az is szokás volt, hogy a lányok és a legények nagy körbe ültek. A kör közepébe belépett egy leány, kezében egy szitával, amit az arca elé emelt. Mondókával kérte meg a szitát, hogy mutassa meg, ki lesz a jövendőbeli férje, majd letette a kör közepére, megpörgette, és amerre elindult, ott rejtőzött a vőlegény

– mesélte Kulik Melinda.

Január 1-jén az Alsótanyán a legények dudaszóval köszöntötték az újévet, a gyerekek jókívánságokkal jártak házról házra. Ma is közismert hiedelem, hogy amit az új év első napján teszünk, olyan lesz az egész évünk.

– Éppen ezért korán keltek, megfürödtek a kútvízben. Nem feküdtek le, mert úgy tartották, hogy aki aznap lepihen, az biztosan beteg lesz. Emellett igyekeztek nem veszekedni

– mondta a muzeológus.

Nagy szerencsét jelentett, ha valaki január 1-jén látta meg a napvilágot. Úgy tartották, hogy belőle biztosan úr lesz. Azonban, ha az új év első napja péntekre esett, akkor az egész esztendőt terméketlennek jósolták.

Sokan kimentek a kútra vízért. Mielőtt beértek volna a kapun, az udvar belseje felé öntöttek a kannákból vagy vödrökből, hogy minél több pénz folyjon be a házba. Szokás volt még a mosakodó vízbe aprópénzt rakni, hogy szerencsések legyenek

– fejtette ki a muzeológus, majd hozzátette: kölcsönkérni szigorúan tilos volt január 1-jén, mert az azt jelentette, hogy egész évben rá lesznek szorulva valakire.