Élő a szüreti bál hagyománya

A szüret mindig is jeles eseménynek számított a szőlő- és bortermelő közösségek életében, hiszen a szőlősgazdák ekkor takarították be egész éves munkájuk eredményét. Az ehhez kapcsolódó bálok hamar nagy népszerűségre tettek szert, mivel az ilyen alkalmakkor a helyi fiatalság nemcsak kiválóan szórakozhatott, de egy-egy bál ismerkedési lehetőséget is biztosított.

Bokroson először 1920-ban rendezett szüreti bált a Bokrosparti és Gyójai Gazdaolvasókör, ám a későbbi évtizedek alatt feledésbe merült ez a sajátos hagyomány.

A városrészben 2008-tól rendezik meg ismét a szüreti felvonulást és bált, ami az évek során valóságos közösségi ünneppé formálódott, mára pedig a Magyar Értéktárba is bekerült a kulturális örökség részeként.

Idén október 1-én, szombaton ünnepi a szőlőt és a bort Bokros. A program a hagyományoknak megfelelően a látványos fogatos felvonulással kezdődik, ahol a palotásruhákba öltözött csőszleányok és a betyáros népviseletben lévő csőszlegények fúvósokkal kísérve körbejárják és táncolják Bokros utcáit, a helybeliek pedig finom süteményekkel, jó bokrosi borral vagy egy kis pálinkával kínálnak. Csőszpár azonban nem lehet akárki: a korábbi évekhez hasonlóan idén is csak ajánlással lehetnek csőszpárok a fiatalok, ennek pedig az a feltétele, hogy legalább a pár egyik tagjának bokrosi kötődésűnek kell lennie.

Az óvodások és iskolások műsora után a Szent László-templomban megáldják a szőlőkoszorút, ezután pedig kezdődhet a mulatság a Művelődési Ház udvarán felállított sátorban.

A hajnalig tartó programból természetesen nem hiányozhat a hagyományos csőszjáték és a tombola sem, de a finom bográcsos marhapörkölt és remek élőzene is állandó hozzávalója a rendezvénynek.