2023.05.17. 12:30

Különdíjat nyertek a kézműves mesterségeket bemutató filmsorozattal

A 10. Savaria Filmszemlén nyert különdíjat a Szó-Tér Egyesület és a Szín-Tér-Kép Alapítvány dokumentumfilm-sorozatának tíz kisfilmje. Kihaló félben lévő népi mesterségeket örökítettek meg az alkotók.

Koós Kata

Forrás: YouTube

Egy határon átnyúló, szerb-magyar kapcsolatokat erősítő, európai uniós pályázat keretében 15 dokumentumfilmet készített a szegedi Szó-Tér Egyesület a Szín-Tér-Kép Alapítvánnyal összefogva.

A filmszemle különdíját Gregus Dezső operatőr, KisCsala Gabriella, a Szó-Tér Egyesület elnöke, Tandi Barbara egyesületi titkár és Bubryák István, a filmek executive producere vette át. Fotó: Szó-Tér Egyesület

– A filmes pályázaton 15 magyar és ugyanennyi szerb vonatkozású filmet kellett készíteni az eltűnőben lévő kézműves mesterségekről. Magyarországon Csongrád-Csanád vármegyében, Szerbiában Szabadkán és környékén élő mestereket kellett bemutatni

– mondta el lapunknak Bubryák István alapítványi elnök, a filmek executive producere. Körülbelül 25 fős alkotógárda vett részt a filmek elkészítésében, rendezők, operatőrök, hangmérnökök, vágók, világosítók, szerkesztők.

A halas bicska című kisfilm tavaly különdíjat nyert a XXI. Lakiteleki Filmszemlén, május 12-én pedig az alkotások tízes csokrát méltatta a 10. Savaria Filmszemle szakértő zsűrije a népművészet kategória különdíjával.

– A tíz nevezett filmben nemcsak egy kihaló mesterséget és kiváló mesterét mutattuk be, de a mesterek élettörténete is nagyon különleges. Rigó Angéla például a kislánya betegsége miatt lett szappankészítő. Simmer Sándor 37 évesen autóbalesetet szenvedett, 27 csontja tört el. Az orvosok azt mondták, hogy nem fog kikelni a kerekesszékből. Nemhogy kikelt, de gyönyörűen farag. A Szabó-házaspár mindkét tagja szövő és mézeskalács-készítő, de az asszony vak, úgy sző. A filmben elmondja, hogy bár elvesztette a látását, a művészet által mégis kicsit olyan, mintha visszakapta volna. Gyönyörű dolgokat, megindító sorsokat mutatnak be a filmek – részltezte Bubryák István. Készült továbbá kisfilm mások mellett Gálné Nagy Ildikó, algyői szövő népi iparművészről, a hódmezővásárhelyi Szénási János fazekasmesterről, Nagy Péter csanádpalotai kötélgyártóról. A filmek ingyenesen megtekinthetők a Szó-Tér Egyesület honlapján és YouTube-csatornáján.

A szombathelyi filmszemle bíráló bizottságának tagja volt András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, Halmy György filmrendező, Koltay Gábor Érdemes Művész, Balázs Béla-díjas filmrendező, Kollarik Tamás producer, filmrendező, jogász és Kucsera Tamás Gergely filozófus, szociológus, közgazdász, szakíró, filmes alkotó.

– Csodálatos dolog ez a díj, nagy és örömteli elismerése a munkánknak – közölte Bubryák István, aki arról is beszélt lapunknak, hogy a népi mesterségek alaptémája mellett egy másik, igen szomorú kapocs is összefűzte az alkotásokat.

– Gyakorlatilag minden mester, a citerakészítőtől a fazekasig azt mondta, hogy vége, nincs utánpótlás, ha meghalnak, a műhely végleg bezár. Ahol pedig esetleg lenne, ott a népi kézművességet felfalja a távol-keleti műanyag

– mondta a producer, akinek egyik személyes kedvence A halas bicska című kisfilm.

– Eredetileg csongrádi vagyok, és A halas bicska csongrádiakról szól. Csatári László a hetedik generáció volt a késes szakmában. Apósa volt Tarjányi Józsefnek, aki tovább vitte a mesterséget. De nagyon szeretem Szénási János anekdotáit is, valamint a Szabó-házaspár is nagy kedvencem, ahogyan a mézeskalács illatával betöltik a panelház lépcsőházát. Ugyanis ők panelben művelik a népi mesterségeiket, és osztogatják a gyerekeknek a mézeskalácsokat, amikor az illat szétszalad a házban – mondta el Bubryák István.