Megnyílt Popovics Lőrinc szobrászművész kiállítása Vásárhelyen – Galéria

Hogy a fényt vajon felszabadítani, vagy inkább összegyűjteni szándékozik alkotásaival Popovics Lőrinc szobrászművész, arra nincs egyértelmű válasz. A Fénytár című, szombaton délután, a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban megnyílt kiállításon bemutatott, az anyaghasználat miatt egyszerre súlyos és légies szobrok többféle magyarázatot kínálnak. A művész hetvenedik életéve apropóján megrendezett jubileumi kiállítás augusztus végéig látogatható a közgyűjtemény földszintjén.

Előhívni a belső fényt

A majdnem ötven, zömében gránit-, bazalt-, fonolit- vagy éppen márványszobor alkotója a súlyos ősi anyagot ötvözi a légies, könnyed üveggel.

– A törékeny üveg és a rettentő kemény kőzet szinte egyetlen anyagként áll előttünk, így születik meg az a varázslat, amellyel a legszilárdabb, legkeményebb anyagból megpróbálja a fényt felszabadítani az alkotó – fogalmazta meg Nagy Imre művészettörténész, Popovics Lőrinc jubileumi kiállításának kurátora. A Szegeden élő és alkotó, idén hetven éves művész szerint a fény egy őselem, kezdetektől átszövi életünket, beágyazódott a kultúránkba. Ezt a belső energiát, belső fényt szerette volna előhívni. Majd hosszas kísérletezéssel kidolgozott egy sajátos technológiai eljárást, amellyel lényegében megalkotta a fény tárházát.

Földre hulló fényrészek

– Ha közelről megvizsgáljuk a munkákat, az üveg felületen át szinte beleláthatunk a szobrokba, ahol szinte szikrázik a belső energia. Sokakat a könnyed, csillogó játék érinthet meg, ugyanakkor, ahogyan a komor fekete kőtömböt kettéhasítja az életet adó fény, másokban egy drámai értelmezés fogalmazódik meg – hangsúlyozta Popovics Lőrinc. Hozzátette: fontos, hogy olyan érzelmeket csaljon elő egy műalkotás a befogadóból, amely reflektál a pillanatnyi érzelmi állapotára, hangulatára. Felszabadítja tehát vagy anyagba gyűjti vajon az alkotó a fényt?

–  Erre azt szoktam mondani, kinek milyen hangulata van – mondta.

A tárlatot rendező Nagy Imre erre úgy reflektált: a mára kihalt vallás, a manicheizmus lényege, hogy a teremtéskor a fényrészecskék lehullottak a földre és beleragadtak az anyagba. Az egész hitvilág azon alapult, hogy felszabadítsa a bent rekedt fényrészeket.

– Nem állítom, hogy Popovics Lőrinc manicheista, ám alkotásai  erősen idézik ennek a gondolatmenetnek a lehetséges szobrászi megfogalmazását – mondta.

Feloldódó feszültség

Némely szobor hónapokig készül, de nemcsak a roppant nehezen munkálható anyag vágása, csiszolása, polírozása viszi az időt.

– Addig nem fogok hozzá a munkához, amíg nem látom a fejemben a munkát úgy, mintha egy kamera pásztázná körbe. Ahogy azt is meg kellett oldanom, hogy a könnyen melegedő kőzet és a hideg üveg közötti feszültség megszűnjön. Két éven át kísérleteztem a megfelelő ragasztási eljárással – magyarázta Popovics Lőrinc.