2023.08.20. 08:59
Államunk alapítójára emlékezünk
A történelmi Magyarország államalapító királyára, Szent Istvánra emlékezünk a hétvégén. Miklós Péter eszmetörténésszel beszélgettünk arról, hogy vármegyénk milyen szálakkal kötődik az uralkodóhoz, miként őrizzük itt az emlékét. Emellett a Kárpát-medencei történelmünk egyik legjelentősebb szereplőjének életére, állam- és egyházszervező munkásságára is kitértünk.
Szent István és Gizella szobra a szegedi Széchenyi téren. Fotó: Karnok Csaba
Szent István a magyarság történetének egyik legfontosabb szereplője, hiszen hosszú uralkodása alatt geopolitikai, közigazgatási és gazdasági értelemben véve egyaránt egységes államot teremtett, egyházszervező munkásságával pedig egyértelműen a nyugati keresztény kultúrához kapcsolta a magyarságot
– értékelte államalapító uralkodónk történelmi jelentőségét Miklós Péter eszmetörténész.
Integrálta a régiónkat
A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora kifejtette, István király történelmi alakjáról viszonylag keveset tudunk, hiszen a róla szóló híradások és elbeszélő források többsége jóval halála után keletkezett. Édesapja a honfoglaló Árpád leszármazottja, Géza nagyfejedelem volt, édesanyja pedig a gyula méltóságot viselő erdélyi nagyúr leánya, Sarolt. Egyetlen forrásból tudjuk, hogy a kereszténység felvétele előtt a neve Vajk volt. Keresztény hitre térésének szakrális pillanatát örökítette meg Benczúr Gyula híres Vajk megkeresztelése című monumentális történelmi festménye 1875-ben.
Szent István érdeme, hogy a korszakban szokatlanul hosszú ideig, több mint 40 évig tartó uralkodása alatt megteremtette az egységes magyar államot. Sorra verte le a részben Árpád-házi, részben honfoglalás kori nemzetségfői ősökkel rendelkező tartományurakat és hajtotta saját uralma alá a Kárpát-medencét. Ezen törekvéseinek első eleme volt a somogyi Koppány leverése és az egyik utolsó momentuma a dél-alföldi régió integrálása az állam területébe, benne a mai Csongrád-Csanád vármegye egy részével 1028-ban
– részletezte.
A Szent Jobb-körmenet
Miklós Péter elmondta, Szent István komoly egyházszervező munkát is végzett: az esztergomi és a kalocsai érsekség mellett számos egyházmegyét alapított, köztük a napjainkban Szeged székhelyű csanádi egyházmegyét. Ennek élére fia, Szent Imre herceg, a fiatalon elhunyt trónörökös nevelőjét, az itáliai származású Szent Gellértet állította, aki 16 évig vezette a püspökséget és aki később, a nem sokkal Szent István halála után föllángoló pogánylázadásoknak esett áldozatul. Így lett az egyik első magyarföldi vértanú.
Az eszmetörténész Szent István kultusza kapcsán kiemelte, a két háború között augusztus huszadika ünneplésének fontos eleme, valamint több tízezer embert megmozgató vallási eseménye és látványossága volt a Szent Jobb-körmenet, amelynek során az első királyunk kézereklyéjét az esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása vezetésével vitték ünnepi menetben. Mindszenty József bíboros vezette az utolsó Szent Jobb-körmenetet 1947-ben. Rámutatott, egy évvel később, a „fordulat” – valójában az erőszakos kommunista hatalomátvétel – évében már nem engedélyezték az eseményt a sztálinista diktátor, Rákosi Mátyás uralma alatt álló hatóságok.
Templomok őrzik emlékét
A Szeged-Csanádi egyházmegye több templomát is Szent István oltalmába ajánlották az elmúlt évszázadokban. Többek között így volt ez Hódmezővásárhelyen 1937-ben, Kisteleken 1778-ban, Kübekházán 1853-ban, Makón 1334-ben, majd 1772-ben és Szatymazon 1901-ben. A magyar államiság nemzetünk történeti emlékezetében, néphagyományában, sőt hosszú évszázadokon keresztül közjogi életében is a szentség tartalmával társult. Ennek jegyében tekintette a magyar nép szentnek nemcsak az uralkodó személyét, de felségjelvényét, a Szent Koronát is, és nem utolsósorban a magyar állam intézményeit és területét
– emelte ki Miklós Péter, aki szerint mindennek szép és jelképértékű kifejezése az, hogy az első magyar uralkodót, Szent Istvánt és az utolsó magyar apostoli királyt, Boldog IV. Károlyt is tiszteli és hívei elé példaképként állítja az egyetemes katolikus egyház.
Ópusztaszeren ünnepel a vármegye Szent István előtt vármegyénk is lerója tiszteletét minden évben. Az eseménynek első „országgyűlésünk” helyszíne, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont évről évre. 1980-ban például bográcsozás, kirakodóvásár, politikai nagygyűlés, az új kenyér átadása és néptánc is volt a parkban. 25 ezer ember gyűlt össze, azonban az ünnepségen az új kenyér volt a főszereplő, nem Szent István. Napjainkban azonban egészen másképp zajlik az ünneplés Ópusztaszeren. Az ünnepi beszédek után elismeréseket adnak át a megye példaértékű munkát végző lakóinak, majd megszentelik az új kenyeret, az esemény fényét pedig néptáncosok, énekesek és zenészek előadása emeli. Idén is így lesz ez, azzal a különbséggel, hogy most 19-én tartották meg Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata az ünnepséget megyei vadásznappal összekötve, míg a családoknak szóló Szent István-napi forgatagot 20-án szervezik meg, ezen a napon ingyenes lesz a belépés a parkba, míg szombaton a nyári belépős árak lesznek érvényben. |
