József Attila születésnapját ünnepeljük

Makó, Hódmezővásárhely, Kiszombor és persze Szeged is fontos helyszíne volt József Attila fiatalságának. Miklós Péter eszmetörténész segítségével gyűjtöttük csokorba a költőóriás vármegyei kötődéseit a költészet napja, azaz József Attila születésnapja apropóján.

Koós Kata

Miklós Péter eszmetörténész mesélt a költőóriás fiatalságának vármegyei kötődéseiről. Fotó: Karnok Csaba

József Attila 1920 és 1922 között középiskolai éveit Makón töltötte a hajdani Csanád vezér Gimnáziumban, amely napjainkban már a költőóriás nevét viseli.

Atyai pártfogók

Tanárai – köztük Galamb Ödön – hívta fel az ifjú tehetségre Espersit János figyelmét, akinek házába bejáratos lett.

Espersit a város értelmiségi életének egyik központját működtette a házában. Részben az akkori polgári radikális és baloldali mozgalmaknak adott otthont, részben pedig olyan alkotókat látott vendégül, mint Móra Ferenc vagy Juhász Gyula

– mondta el lapunknak Miklós Péter eszmetörténész, címzetes professzor.

József Attila nagyon szerény körülmények között élt, viszont egy idő után már jól tanult, szorgalmával és irodalmi érdeklődésével kitűnt társai közül. Szó szerint etetni kellett, napi gond volt számára a betevő. Később, amikor Szegedre költözött, akkor is egy ideig még barátai és atyai pártfogói gondoskodtak róla napról napra

– folytatta.

Kukoricacsősz is volt

Másik vármegyei településhez is kötődik fiatalsága, ugyanis nővérének, Jolánnak második férje volt Makai Ödön, aki Hódmezővásárhelyen dolgozott ügyvédként, és 1920-tól nagykorúságáig József Attila gyámja volt. Makai József Jolánt háromszor is elvette, majd negyedik – valójában második – felesége József Attila másik nővére, Etelka lett. Öccsük gyakori vendég volt házukban.

József Attilának kiterjedt baráti köre volt a városban, amelynek tagja volt például Galyasi Miklós későbbi múzeumigazgató és Takács Ferenc, a város szociáldemokrata parlamenti képviselője, későbbi iparügyi miniszter

– részletezte Miklós Péter.

1922-ben Kiszomboron töltötte a nyarat kukoricacsőszként és házi tanítóként a Kiss családnál.

Kiszomborról gyalogolt a Maros-töltésen Juhász Gyulához Szegedre Espersit ajánlására, és vitt neki néhány verset

– mesélte az eszmetörténész.

József Attila versei aztán Juhász Gyula ajánlása révén jelentek meg a szegedi Színház és Társaság című lap hasábjain.

Házhoz vitte első köteteit

A szegedi egyetemen magyar-francia-filozófia szakon kezdett tanulni, majd publikált a helyi sajtó mellett már budapesti lapokban is és a legendás Nyugatban is jelentek meg szövegei.

Szegeden jelent meg első két kötete Szépség koldusa és Nem én kiáltok címmel.

A Koroknay Nyomdában adták ki ezeket, amely a Dómtól nem messze, a mai Apáthy Kollégium helyén üzemelt. Előfizetési íveken lehetett előrendelést leadni a kötetekre, amelyeket József Attila több esetben személyesen kézbesített nem csak Szegeden, de Makón és Hódmezővásárhelyen is

– mondta el az eszmetörténész.

Egyetemi éveinek Horger Antal nyelvész, akadémikus vetett véget, amikor megfeddte József Attilát Tiszta szívvel című verse miatt.

Ez annyira rossz élmény volt neki, hogy Születésnapomra című áttekintő versében és Curriculum vitaejében is utalt rá. Horger kiváló nyelvész volt és néprajztudománnyal is foglalkozott, de meggyőződéses konzervatív. Elsősorban, mert a tanácsköztársaság alatt rossz élmények érték és emiatt neki a baloldali ideológia és az általa istenkáromlásnak ítélt szavak elfogadhatatlanok voltak

– fejtette fel annak indokait Miklós Péter, hogy miért tanácsolta el – ha nem hivatalosan is – végül Horger József Attilát a szegedi egyetemről.