Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

1 milliárd forintos értékmentés 87 millióból

Székkutas - 87 millióból 1 milliárd forint értékmentést végzett az elmúlt fél évben a belvíz elleni küzdelem során a vásárhelyi Tisza– Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat. Balla Iván igazgató szerint a siker a gazdáknak köszönhető. Az ő érdekeltségi hozzájárulásukból finanszírozták a munkát.
1 milliárd forint értékmentést végzett az elmúlt hónapokban a belvízvédekezéssel, kárelhárítással a vásárhelyi Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat. A 132 ezer hektáron mintegy 30 ezer gazdálkodó, földtulajdonos vízelvezetési gondjait orvosló cég 87 millió forintot költött a munkára.

– Ezt az összeget a gazdák érdekeltségi hozzájárulásából teremtettük elő. A földtulajdonosok évente, hektáronként 800 forintot fizetnek. A sikeres értékmentés tehát gyakorlatilag annak köszönhető, hogy a tagok fizették a hozzájárulást – állapította meg Balla Iván, a vízgazdálkodási társulat igazgatója. – Sajnos az elmúlt években a belvízvédelem finanszírozásában magukra maradtak a mezőgazdaságból élők. Az állam nem támogatta a főművek, csatornák fenntartását. Utóbbiak állapota 20–40 százalékos. Ilyen körülmények között igenis büszkék vagyunk arra, hogy megálltuk a helyünket – tette hozzá.

Székkutas környékére a szomszéd megyéből folyik a víz. Fotó: DM/DV
Székkutas környékére a szomszéd megyéből folyik a víz.
Fotó: DM/DV

Balla Iván szerint azonban a rendszer gyengeségét jelenti, hogy a védekezés igen hosszan, fél évig tartott. Térségükben – 600 kilométernyi csatornájuk van – leginkább a székkutasi pusztán húzódott el a belvíz elleni küzdelem. A falu környékét a Mátyáshalmi főcsatorna biztosítaná. Utóbbi azonban nem tudja elvezetni a vizet, ez egyébként nem a társulaté.

– A székkutasi tanyavilágnak nem a saját vize okozza a gondot. Békés megyéből, Orosháza irányából folyik a földekre – jegyezte meg az igazgató. A környék tanyáin és területein fél évig szinte naponta, 24 órában szivattyúztak. A társulás 60 munkatársára hárult a munka nagy része. Ugyanakkor – tette hozzá az igazgató – a gazdák és az önkormányzat is próbálta menteni a menthetőt. Ennek köszönhetően egyetlen ingatlant sem kellett kiüríteni.

Rekesztés

– A tanyák védelmében elődeink már megtalálták a megoldást – mondta Balla Iván. – A múlt században úgynevezett rekeszeléssel, azaz az ingatlan köré épített gáttal védekeztek a víz ellen. Ezt szeretnénk mi is a jövőben megvalósítani. Azt is meg kell érteni, hogy nem lehet az összes gyepet felszántani, művelés alá vonni. A zöld terület ugyanis nagy segítség a vízelvezetésben.

Olvasóink írták

  • 3. Őreghal 2010. augusztus 09. 12:04
    „Meglévő értékeinket meg kellene végre becsülni!
    Ajánlom a cikket mindazok figyelmébe, akik a vízitársulatokat szükségtelen, sőt a társadalom számára káros szervezeteknek , tevékenységüket pedig feleslegesnek tartják.”
  • 2. Norman_Bates 2010. augusztus 01. 14:00
    „Filctoll : egyszerűbb sírni.

    Más, keresztkérdés: az alátta lévő cikkhez miért nem lehet hozzászólni? Nemzetbiztonsági érdek? Pfffff primitívgáz!”
  • 1. Filctoll 2010. július 30. 21:15
    „Véleményem szerint ha léteznének az egyes gazdák által korábban beszántott csatornák és egyes gazda vette volna a fáradtságot hogy lecsapolja a vizet többet meg lehetett volna menteni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MEZI-t-lábas Fesztivál zenével, sporttal Vásárhelyen

Székkutas - Háromnapos fesztivál kezdődik ma délután 6-kor a művelődési központban és környékén a… Tovább olvasom