Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

300 fácánt nevelnek Székkutas határában

Székkutas - Összesen 300 fácánt nevelnek négy tanyán Székkutason – a madarak a jövőben a helyi vadásztársaság törzsállományát gyarapítják. A társaság több mint 12 ezer hektárt bérel, a külföldiek is szívesen lőnek méretes őzbakra a székkutasi határban.
Kisfácánok szaladgálnak a székkutasi Soós Tibor vadászmester tanyáján. A fürge madarakat alig lehetett becserkészni egy fénykép erejéig, de ez is a lényeg, hiszen ősztől a helyi Petőfi Vadásztársaság törzsállományát gyarapítják.

– A régmúlt idők gyakorlatát vettük elő azzal, hogy kotlósok nevelik a csibéket. Intenzív, félintenzív, azaz zárt területen tömeges neveléssel is próbálkoztunk, de nem jött be. Több volt a fácán, az életképességükkel viszont gond volt – magyarázta Szigeti László, a vadásztársaság elnöke. Három vadőr és Soós Tibor otthonában vannak kotlósok, és azok szaporulatai, összesen 300 darab. Vadászatra kész madarat is vásárolnak, egy kakas például 3000 forint.

– Akkor van szükség kotlóssal nevelésre, ha nincs természetes szaporulat. Az utóbbi években egyre kevesebb az apróvad, a fácán. Bár az idén valamivel jobb a helyzet. A különbség viszont óriási a nevelt és a vad fácán között. Utóbbi rejtőzik, bújik, menekül, a másik emberhez szokott – vette át a szót Soós Tibor.

Soós Tibor tanyáján is szaladgálnak fácánok. Fotó: Török Anita
Soós Tibor tanyáján is szaladgálnak fácánok. Fotó: Török Anita

Legbrutálisabban az időjárás befolyásolja a vadak számát – fogalmazott a vadászmester. Hozzátette: a mezőgazdaság és a rágcsálók szaporodása sem elhanyagolható tényező. – Nem egyszerű a vadgazdálkodás, egyensúlyt kell teremteni, hogy a gazdáknak és nekünk is jó legyen – jegyezte meg.

Szigeti László szerint viszont sokat lendíthet az apróvad számán, ha megvalósul majd az az európai uniós elvárás, hogy a gazdáknak ugarosítani kell a földjeiket. – Most erdősáv is alig akad, nem tud elbújni a vad. A fogoly szinte teljesen eltűnt – mondta.

A 46 éves vadásztársaság anno az elsők között alakult, jelenleg 47-en vannak. Bekerülni nem egyszerű, akár 3-4 évbe is beletelik, mire a közgyűlés zöld utat ad a jelöltnek. Bár nem is állnak sorba a jelentkezők, a vadászat nem éppen olcsó sport. A társaság több mint 12 ezer hektárt bérel. Átlagosan mintegy 700 őz, 3000 nyúl, 2500 fácán található a területükön.

A külföldiek is kedvelik a székkutasi határt. Szlovákok, osztrákok, németek jönnek bérvadászatra. – Megmondják, milyen minőségű őzbakot szeretnének elejteni, és 99 százalékban sikerül is hazavinni a vágyott trófeát, amelyet grammra fizetnek ki. Ezért jönnek hozzánk szívesen – magyarázta Soós Tibor. – A külföldieknek tartogatjuk az igazán értékes bakokat, ez hoz némi bevételt a társaságnak, bár elsősorban az élő nyúl befogásából tartjuk fenn magunkat. A területünkről a legnagyobb trófea, amit hazavittek, 626 grammos volt, ezért több mint 1 millió forintot fizettek – mondta.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olaj ömlött a 47-esre Vásárhely egyik legforgalmasabb csomópontjánál

A helyzet veszélyességét mutatja, hogy a 47-es városon átvezető forgalmát a régi "nyomsávra", az Ady… Tovább olvasom