Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

42 évesen lett fazekastanuló

A vásárhelyi Schütz Roland tavaly novemberben szánta rá magát, hogy kitanulja a fazekasságot, mesterének Ambrus Sándort választotta. Segítséggel már több vázát készített, ősztől már önállóan dolgozhat.
Kevesen szánják rá magukat, nincsenek rákényszerülve, hogy 42 évesen új szakmát sajátítsanak el: a vásárhelyi Schütz Roland ebbe a fába vágta fejszéjét, elhatározta, kitanulja a fazekasságot. Kikapcsolódásként, hobbiból.

– Először nem is ő, hanem a fia Dávid és a felesége, Gabriella járt nálam, előbbi nyári táborban korongozott a műhelyemben – közölte a mesterül választott fazekas, Ambrus Sándor. Roland nejével együtt tavaly novemberben kezdett el ismerkedni az „agyagszobrászattal", párja azonban karácsonykor abbahagyta, míg ő azóta is kitart. – Két váza áll otthoni asztalunkon, az egyiket én, a másikat Gabi készítette, természetesen segítséggel. Mindig friss virág van benne, ami kapcsolatunk minőségét, állandóságát is szimbolizálja – közölte a „civilben" számítógépes szakember Schütz Roland, aki az elmúlt hónapokban egyre jobban belemélyedt a fazekasságba.

A vásárhelyi Schütz Roland 42 évesen lett fazekastanuló.
A vásárhelyi Schütz Roland 42 évesen lett fazekastanuló.

Mindent Vásárhelyről

A delmagyar.hu hivatalos Hódmezővásárhely Facebook-oldala, nem csak vásárhelyieknek.

 
A szépség, a művészetek iránti fogékonyságot örökölte: édesapja, Schütz Zoltán országos hírű restaurátor, nagyapja a Vásárhelyen csak Gugu bácsiként közismert Marzsinai Zoltán pedig korábban vállalkozó, művészetpártoló volt. Az agyagból tárgyakat csinálni is művészet Roland szerint, aki egy 2–3 kilós agyagrögöt 2 perc alatt helyre fog a korongon, ami alap, mégis nagyon nehéz művelet, mert a centrifugális erő a kezével együtt kifelé lökné. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Ambrus, legújabb tanítványának van érzéke a mesterséghez, és azt jósolja, ősszel már önállóan megcsinálhat egy 25–30 centis edényt, vázát: – Vagyis remélem nemcsak a sár, az agyag ragadt rá, hanem egy kis tudás is...

– Ez számomra hobbi, a korong mellett szellemileg pihenek, feltöltődöm. valószínűleg soha nem hagyom abba, bár nem ebből akarok megélni. Elmondhatatlan érzés, ahogy a kezem érintésével a formátlan anyagból, dísz-, vagy használati tárgy jön létre – fűzte tovább a gondolatot Schütz.

A kalandos életű fiatalember 8 éves volt mikor családja (nevelőapja, Keresztes Kálmán és édesanyja, Éva) megpattant az országból, és 25 esztendős koráig Svédországban nevelkedett, élt. Bár minden nyáron hazalátogatott, akkor tért haza véglegesen. Egykori hazájával kapcsolatban azonban vannak még tervei: galériát szeretne nyitni Stockholmban és azzal szinte egyidőben Szegeden, melyekben neves kortárs magyar képzőművészek alkotásait akarja kínálni, értékesíteni. Ebben édesapjára is számít, aki a restaurátorság „mellett" jó szobrász.

– Hogy miért jöttem haza? Természetesen Svédországban is boldogulhattam volna, de – lehet furcsán hangzik majd –, a sirályok rikácsolása taszított, a galambok búgása viszont mindig hiányzott, és a hazát, az otthont jelentette. A legújabb „galambbúgás" számomra a fazekasság – vont párhuzamot Schütz Roland.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Angoloktatás Mártélyon

Pályázatnak köszönhetően Mártélyon 1800-tól 4500 forintig terjedő önerő befizetésével a lakosság részt vehet 120 órás angol nyelvtanfolyamon. Tovább olvasom