Délmagyar logó

2018. 10. 21. vasárnap - Orsolya 10°C | 17°C Még több cikk.

500 nótát bármikor fejből elmuzsikál

Székkutas - A székkutasi Labozár Antal az elmúlt 67 évben több ezer rendezvényen – zömmel vásárhelyi bálokon, lakodalmakon – húzta a talpalávalót. Öt famíliában a szülők, a gyerekek és az unokák lagziján is ő játszott.
A sóshalmi születésű, Székkutason élő 74 éves Labozár Antal lassan olyan legenda lesz Vásárhelyen, mint a város híres prímása, Czutor Béla, vagyis Béla cigány. Nem csoda, hogy már gyerekként elkötelezte magát a zene mellett: édesapja ismert cimbalmos, nagyapja – mindkettőt Labozár Jánosnak hívták – híres citerás volt. Hétévesen kapta első felnőtt hegedűjét, és önszorgalomból, másoktól fogásokat ellesve tanult meg játszani. Sokáig vendéglátózott, 1990-ben a mérleggyárból ment nyugdíjba.

– Hamar kiderült, Murgács Kálmán zeneszerző is mondta édesanyámnak, nagyon jó a fülem; elég volt egyszer hallanom egy dallamot, megjegyeztem, és legközelebb már játszottam. Közel 500 dalt álmomból felkeltve is tudok, de az évtizedek során már 2340-et gyűjtöttem, és az Almási István alpolgármestertől kapott nótáskönyvbe jegyeztem le. Több ezer rendezvényen, lakodalmon, bálon – elsősorban Vásárhelyen – muzsikáltam, többek között Solti Károlyt és Jákó Verát is kísértem, emlékkönyvben őrzöm bejegyzésüket.

Labozár Antal lassan olyan legenda lesz Vásárhelyen, mint amilyen Béla cigány volt. Fotó: Segesvári Csaba
Labozár Antal lassan olyan legenda lesz Vásárhelyen, mint amilyen Béla cigány volt.
Fotó: Segesvári Csaba

A vásárhelyi származású színésznek, Bessenyei Ferencnek is húzta, de Faluvégi Lajos és Torgyán József is mulatott zenéjére. Olyan is előfordult – legalább öt famíliánál –, hogy a szülők, a gyerekek, majd az unokák lagziján is ő és bandája zenélt. A fénykor a 70-es, 80-as évekre tehető – emlékezett –, akkor rendszeresek voltak a több száz fős lakodalmak, és 1000–1500 fős vállalati rendezvényeken, vacsorákon is fellépett.

– Kedvenc nótám? Sokan faggattak már erről, legközelebb az Éjszakázó ember vagyok című áll a szívemhez, és bizony igaz volt rám.

Féltve őrzi 1748-ban készített Steiner-hegedűjét, és elárulta: rengeteg fogást, variációt lesett el az évek során a boszorkányos ügyességű cigányprímásoktól.

Olvasóink írták

  • 3. kékcitrom 2009. július 31. 15:50
    „Nem sok háznál használnak ágytakaróként szürkemarha bőrt, mint ahogyan igen kevesen tudnak úgy muzsikálni, mint Tóni bácsi! Ha jól tudom szöveget is szokott írni, volt szerencsém olvasni az egyik pusztai családról írt nótája szövegét.Sajnos zenésítve nem hallottam még!
    Jó egészséget és hosszú,boldog életet kívánok neki!”
  • 2. ocsi1 2009. július 31. 11:14
    „Én ismerem személyesen a mérleggyárból én is ott dolgoztam. Valóban gyönyörűen muzsikál. Éljen soká erőben egészségben Tóni bácsi.”
  • 1. lebro 2009. július 29. 16:36
    „Jó egészséget Tóni bácsinak, nálam Ő már élő legenda!
    Remélem minél hamarabb összefutunk egy lagziban!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közmunka: nemet mondott az érintettek harmada

Hódmezővásárhely - Bár az orvos alkalmasnak találta, rossz egészségi állapotára hivatkozott, amikor elutasította a munkát több vásárhelyi segélyezett. Tovább olvasom