Délmagyar logó

2018. 05. 27. vasárnap - Hella 17°C | 28°C Még több cikk.

70 évesen is fújja a szaxit: Prágai József a vásárhelyi Városi Fúvószenekar legidősebb tagja

Hódmezővásárhely - Prágai József a vásárhelyi katonazenekarból 1993-ban lépett át a Városi Fúvószenekarba, amelynek ő a legidősebb aktív tagja. Hetvenedik születésnapján vehette át az együttes a város által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat.
Prágai József 70 éve Kiszomboron született, édesapja Nagylakon, a kendergyárban dolgozott, ő ott járt iskolába, és nyolcadikosként, 14 évesen ott kezdett zenét tanulni, majd Csanádpalotán folytatta – két hónapig. 1957-ben költözött Vásárhelyre, s a zeneiskolában „barátkozott" a klarinéttal két tanár, Török János, majd Szalai Györgyfelügyelete mellett. Tehetségét felismerve a szegedi konzervatóriumban folytathatta tanulmányait – Deák József művésztanár keze alatt –, ahol csak két évet fejezett be.

– Nem szakadtam el a zenétől: a honvédségnél a vásárhelyi laktanya zenekarában játszottam, majd meggyőztek, hogy a sorkatonaság után legyek továbbszolgáló. Maradtam a „bandában", és 1975-ben váltottam klarinétról szaxofonra: akkoriban már könnyűzenét is játszhattak a hadsereg zenekarai, és ilyen repertoárral civilek előtt is rendszeresen felléptünk. Nyáron a Balatonnál szerepeltünk, például Hollós Ilonát és Németh Lehelt kísérve – mesélte Prágai.

A rendszerváltáskor, 1990- ben nyugdíjazták, de nem maradt sokáig együttes nélkül: 1993-tól a Városi Fúvószenekar teljes jogú tagja lett. Nem előzmény, kapcsolat nélkül: korábban idősebb Hegedűs Endre kérésére többször kisegítette szaxofonjával a fúvósokat és a zeneiskola együttesét egyaránt, az intézményben egy évig tanított is.

Prágai József kedves hangszerével, a szaxofonnal. A szerző felvétele
Prágai József kedves hangszerével, a szaxofonnal.
A szerző felvétele

Nem tudja, meddig csinálhatja, járhat próbákra, vehet részt koncerteken. A közelmúltban enyhe szívinfarktuson esett át. Annak idején mínusz 5–10 fokban „húzták a talpalávalót", gyakorolva a díszmenetet. Majdnem megfagytak az ujjai. 3–4 éve pedig ennek eredményeként a reuma kínozza, ráadásul egy-egy kitartott hangnál már a levegője is elfogy. – Amíg teljesen le nem robbanok, amíg egy-két ujjam engedelmeskedik akaratomnak, addig csinálom. Ha elakadok, a többiek, a fiatalok kisegítenek, az „egészségügyi szünetben" zenélnek helyettem is – mondta Prágai József.

– Pályafutásomnak sok szép pillanatát idézhetném fel – emlékezett. – Az egyik legszebb az volt, amikor idén január 22-én, a 70. születésnapomon kapta meg a Városi Fúvószenekar a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Azt sem felejtem el soha, amikor a Szent István téri katolikus templomban katonazenészekkel, a zeneiskola tanáraival játszhattam együtt, többek között az Ave Mariát és az Egmont-nyitányt. A barátság is nagy összetartó erő: a „vidám barakknak" nevezett társaság, amelynek rajtam kívül Zoltán Péter, Pótári György és Barna Pál a tagja, mindenben összetart, és mindig akadt, akad valami poén.

Olvasóink írták

  • 3. Én2 2011. június 29. 17:24
    „Jó egészséget kívánok nekik és, hogy sokáig zenéljenek még.”
  • 2. kozmopolita 2011. június 29. 16:25
    „Gratulalok a kitartashoz, biztosan sokat tudna meselni nekunk. Tavol alljon tölem, hogy elhomalyositsam ezt az erdemet, csak tippkent irom le egy tovabbi cikkhez: a morahalmi fuvoszenekarban is van egy idös, de maig aktiv bacsi, aki iden tolti a 75-öt.”
  • 1. Jozsoci 2011. június 29. 16:16
    „Gratulálok az úrnak, kívánom, hogy még sok-sok évig fújja. Kb 2 éve voltak az én községemben vendégszerepelni, fantasztikus volt.
    Nekem egy húsz éves, hasonló hangszertudású hölgy kellene.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

400 milliárddal csökkenhet a vállalkozások terhe

Az egyszerű államról szóló konzultációs program utolsó rendezvényét Vásárhelyen tartották szerdán a városházán. Tovább olvasom