Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Benczédiék nevezetes tordai díványa

Hódmezővásárhely - Különleges dívány birtokosa a vásárhelyi Benczédi Ferencné. A tizenkilencedik században készült bútoron ugyanis egykoron Jókai Mór is helyet foglalt.
Az ülőalkalmatosság akkor az Erdélyben lévő tordai szülőház egyik szobájában állt. A dívány sértetlenül vészelte át a történelem viharait, ma pedig messze földön híres.

Régi, az utca felől háromablakos, klinkertéglás polgári házban lakik a több mint ötven éve Hódmezővásárhelyen élő Benczédi Ferencné Gabi néni, ahogy a városban mindenki ismeri. Tágas otthonának középső szobájában patinás bútorok és régi dísztárgyak mesélnek a nagy múltú erdélyi família történetéről. A helyiség legértékesebb kincse a négylábú, zöld brokát bevonatú, háromszemélyes Jókai-dívány, amely a nagy magyar mesemondó után kapta nevét, aki egykor elidőzött rajta.

– A kényelmes bútor a 19. század első felében készült – halljuk a most 79 éves, nyugdíjas agrármérnök-tanár Gabi nénitől. – Az erdélyi Tordán, anyai nagyapám, Weress Ferenc állatorvos főtéri, egyemeletes házában születtem, ennek egyik szobájában állt a dívány a hozzá tartozó asztallal, illetve székekkel.

Benczédi Ferencné és egyedülálló családi öröksége, a Jókai-dívány Fotó: Tésik Attila
Benczédi Ferencné és egyedülálló családi öröksége, a Jókai-dívány
Fotó: Tésik Attila

Jókai Mór 1856-ban, miután megírta az unitáriusokról szóló, Egy az Isten című regényét, Tordára látogatott, hogy a nagy utazó és művészetpártoló, Orbán Balázs kútforrásként használt leírása személyes, ellenőrzött élmény legyen. Az akkori szóbeszéd szerint ez nem teljesen sikerült, amit ugyanis Jókai a szövegében jobbra tett, az a valóságban balra volt. A népszerű író a Weress család otthonában szállt meg, amely nemcsak nevezetes nemes, de Weress Dénes alispán révén városvezető is volt. Ekkor időzött az ülőalkalmatosságon, amelyet azóta mindenki csak Jókai-díványként emleget. A vendégségről részletesen beszámolt az Ellenzék című kolozsvári újság, amelynek hasábjain még rajz is megjelent a bútordarabról. Gabi néni szülei 1930-ban Pestszentlőrincre költöztek, magukkal hozva többek között a különleges díványt és a garnitúra többi részét is. Innen került később Vásárhelyre, testvérei bérházi lakásaiban ugyanis nem fértek volna el a nagy teret igénylő bútorok.

A több mint másfél évszázados Jókai-dívány sértetlenül vészelte át a történelem viharait, körülötte cseperedett fel a Benczédi család hat gyermeke, és most a tizenhét unoka is szívesen üldögél rajta. A nevezetes ülőalkalmatosságot már sokan megcsodálták. Gabi néni vendégkönyvet is nyitott látogatói számára, jelenleg a hetedik kötet lapjai telnek.

A nagy mesemondó

A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Jókai Mór 1825. február 18-án született Révkomáromban. Jogi diplomát szerzett, de 1846-ban végleg eljegyezte magát az irodalommal. Az 1848. március 15-i események egyik vezéralakja volt, ő szerkesztette a 12 pontot. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Később újságokat szerkesztett és politizált is. Egyik leghíresebb regénye A kőszívű ember fiai. A nagy magyar mesemondó 1904. május 5-én, 79 éves korában halt meg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pápának állít emléktáblát a vásárhelyi zsidó hitközség

Hódmezővásárhely - Országosan, sőt Európában is egyedülálló módon a Hódmezővásárhelyi Zsidó… Tovább olvasom