Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

A batidai Takácshalmot is megóvják az útépítők

Hódmezővásárhely- Megőrzik a jövőnek a Hódmezővásárhely-Batida közelében található Takácshalmot, amely az M43-as autópálya építéséhez szükséges majdani homokbánya területén áll. Az egykori temetkezőhely védőpillért kap.
Egy 31 méter átmérőjű kunhalom található azon a Hódmezővásárhely-Batida és Nagyfa közötti területen, amelyen az M43-as autópálya építéséhez szükséges homokot kívánják kitermelni. Takácshalom a környezetvédelmi hatóság előírása szerint védőpillért kap. Így védik meg a halmot a homokbánya nyitása után a megsemmisüléstől. Csongrád megyében nem ritka, hogy hasonló, kisebb-nagyobb halmok emelkednek a határban. Bár mindet még senki sem írta össze, annyi tudható, hogy az országban mintegy 40 ezer, Csongrád megyében pedig körülbelül 300 található belőlük. A legismertebb a 45-ös főút mindszenti elágazásánál lévő Ludashalom. Erről azt tartották eleink a középkori boszorkányperek fennmaradt jegyzőkönyvei alapján, hogy egykor boszorkányszombatok helyszíne volt. De bőven található hasonló mesterséges építmény Szentes környékén is.

– Csak a népnyelv nevezi ezeket kunhalomnak azért, mert a kunok voltak az utolsó kelet felől érkezett, halottaikat halmok alá temető nép. Ezek azonban különböző korokban keletkeztek, kis részük a réz-, a legtöbbjük a bronzkorban, de tudunk vaskori, sőt népvándorlás kori halmokról is – mondta Horváth Ferenc régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. Hozzátette: alakjáról, formájáról nem lehet megállapítani, hogy melyiket mikor emelték, az csak akkor derül ki, ha megtalálják és feltárják a benne lévő sírokat. Ám a helyzetet az sem teszi egyszerűvé, hogy az egymást követő időkben más-más népek is a már meglévő halmokba temetkeztek.

A megye legmagasabb pontja is kunhalom, Szentes határában található. Fotó: Tésik Attila
A megye legmagasabb pontja is kunhalom, Szentes határában található.
Fotó: Tésik Attila

1996 óta természetvédelmi törvény véd minden kunhalmot, melyen a mezőgazdaság által használt földekről menekült állatfajták is menedéket találnak. A legnagyobb számban hazánkban a Hortobágyon, a Nagykunságban, megyénk tiszántúli területein, a Jászságban, Békés megye északi részén, illetve a Hajdúháton fordulnak elő kunhalmok, amelyek tetején leggyakrabban kereszt áll.

Mi a kunhalom?

A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található, mesterségesen létrehozott, jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak. A kunhalom olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt. (Forrás: Wikipédia)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Globalizáció kontra bivalyszalámi

Hódmezővásárhely - Véres hurkát hirdet a csongrádi ABC táblája, kisteleki bio-bivalyszalámit a vásárhelyi fűszeres, házias disznósajtot a makói főtéri mintabolt. Tovább olvasom