Délmagyar logó

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 12°C | 24°C

A magyar zászló szálka volt Aczél György szemében

Hódmezővásárhely - Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész tartott tárlatvezetést életmű-kiállításán, vasárnap délután az Alföldi Galériában a Művészettörténet Önképző Kör tagjai részére - tudtuk meg Elek Andrástól, az önképző kör tagjától.
Az idén 70 éves művész számára nem volt idegen a feladat, hiszen 35 évig tanított szülővárosában, Hódmezővásárhelyen, illetve a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Kifejtette, hogy a vezetés által kulcsot kíván adni az érdeklődőknek, hogy el tudják olvasni vizuálisan és megértsék a fél évszázados munkásságát felölelő kiállítás képeit.

Bevezetőjében elmondta, hogy korán a szellemi élet vonzásába került, de a képzőművészet felé Antal Imre tanár úr irányította Füstös Zoltán festőművészhez a cukrásznak készülő ifjút. Nagy szerencséjének tartja, hogy a Képzőművészeti Főiskolára elsőre nem vették fel, mert 1956 után – ekkor érettségizett a Bethen Gábor Gimnáziumban - változott a főiskola szellemisége, így a konzervatív, realista irányzattal szemben kialakíthatta egyéni stílusát mestere, Pap Gyula által.

Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész tartott tárlatvezetést életmű-kiállításán.
Hézső Ferenc Munkácsy-díjas festőművész tartott tárlatvezetést életmű-kiállításán.

Művészetére nagy hatással volt, hogy 1963-tól, nyaranta a Tokaji Művésztelepen alkothatott. Ars poeticájáról elárulta, hogy a „fényképezőgéppel nem kívánt versenyezni", hanem azt festi meg, amit a „gép nem tud". Képeire jellemzőek a morális, filozófiai kérdések, az emberi sorsok, valamint a magyar történelem sajátos ábrázolása. Számos festményén (pl. Családom, Alföld) megjelennek a nemzeti színek, a magyar zászló, amiért Acél György, a Kádár-korszak „kultúrpápája" többször meg is rótta. Alkotásaira jellemző, hogy egy képen több idősíkot, illetve ellentétpárokat jelenít meg.

A vásárhelyi hagyományoknak megfelelően egyik fő témája a paraszti élet. Az 1970-ben készült Alföld című festményén a sírban látható egy rebellis parasztember, egy '48-as honvéd kiegyenesített kaszával, nemzeti színű sapkában, vele együtt eltemetve a magyar falu. A sírbolt felett a modern világ jelenik meg: termelőszövetkezet, panelházak, olajfúró torony.

Hézső képeire jellemzőek a morális, filozófiai kérdések, az emberi sorsok.
Hézső képeire jellemzőek a morális, filozófiai kérdések, az emberi sorsok.

Ma is időszerűek a rendszerváltás előestéjén, idején festett képei, amelyeken a pénz mindenhatóságát, az ország és az emberek kényszerpályán mozgását, valamint a „szélkakasokat" jeleníti meg.

A Művészettörténet Önképző Kör minden pénteken 16 órától várja az érdeklődőket a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A foglalkozásokat - melyeket bárki ingyenes látogathat - dr. Cserjés Katalin vezeti.

Olvasóink írták

  • 4. Niep 2008. április 14. 23:25
    „Szerintem pont a magadfajtákra gondolt...”
  • 3. hévalaki 2008. április 14. 19:17
    „DBLaci !
    "...fáj az embereknek a magyar zászló "
    Kikről írsz ? Te nem vagy magyar,vagy rajtad kivül nem tekintsz senki mást magyarnak ?
    ..-hülye egy megfogalmazás-... megbocsáss ! @”
  • 2. DBLaci 2008. április 14. 16:57
    „Ja, pont ezt akartam írni, ma is fáj az embereknek a magyar zászló, a trikolor is, az ezeréves is. Minden ami magyar. :(”
  • 1. lappland 2008. április 14. 16:29
    „Magyarországon az akkori,de a mai időkben is sok acélgyörgy szemét szúrja a magyar zászló!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elindult az Egészséges Vásárhely Program

Hódmezővásárhely - A zuhogó eső sem riasztotta el a vásárhelyieket attól, hogy részt vegyenek – több mint ezren – az Egészséges Vásárhely program szombati nyitórendezvényén, a női szűrőnapon. Tovább olvasom