Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

A mindszenti Laci bácsi már tananyag

Irodalmi olvasókönyvekben is szerepel a Mindszenten élő Lőrincz László neve, életútja. A 85 éves Laci bácsi annak idején az Erdélyi Szépmíves Céh Könyvkiadó és az Erdélyi Helikon folyóirat szépirodalmi szerkesztője volt, együtt dolgozott Kós Károllyal. Bár közgazdasági diplomát szerzett, az irodalom mégis végigkísérte életútját. Számtalan verse, novellája jelent meg, legutóbb Indulhatok, érkezhetek címmel látott kötete napvilágot.
A ma már Mindszenten élő Lőrincz Lászlónak számos verse, novellája látott napvilágot Fotó: Tésik Attila
„Te László! Hát most már ezentúl novellista is leszel, nemcsak költő? Úgy jársz majd, mint én: az építészek azt mondják, hogy ez a Kós nagy író, az írók meg azt mondják, hogy Kós nagy építész." – e szavakkal fogadta annak idején Kós Károly Lőricz László novelláinak megjelenését. A ma már Mindszenten élő, 85 éves Laci bácsi szívesen emlékezik vissza az akkori időkre. Az Erdélyi Szépmíves Céh Könyvkiadó, az Erdélyi Helikon folyóirat szépirodalmi szerkesztője Sepsiszentgyörgyön született. Édesanyja korán meghalt, elvesztése pedig annyira megviselte a fiút, hogy kimaradt az iskolából.

– A temető előtt vezetett az utam az elemi iskolába, de én inkább édesanyám sírjához mentem, mint tanulni. Ezért újra kellett kezdenem az első osztályt – emlékezett vissza Laci bácsi, aki később egy kereskedelmi középiskolában folytatta tanulmányait. Itt szerettették meg vele az irodalmat. Egyházi iskola lévén azonban onnan nem lehetett egyetemre jelentkezni, csak úgy, ha egy román iskolában érettségizik le.

– Ez egyáltalán nem volt könnyű, ritkaságnak számított a sikeres érettségi, így még az újságok is megírták, hogy leküzdöttem az akadályt, s megszereztem – magyarázta büszkén. A kereskedelmi végzettséggel azonban csak közgazdasági egyetemre jelentkezhetett, ám az irodalom iránti szeretet továbbra is megmaradt. Az Erdélyi Helikonnak küldött kéziratai tetszést arattak, s végül szerkesztői állást ajánlottak fel Lőrincz Lászlónak. Így ismerkedett meg Kós Károllyal, aki a Helikon felelős szerkesztője volt.

A második világháború azonban Laci bácsi életében is változást hozott. Kolozsvárról hurcolták el az oroszok, s három évig szibériai kényszermunkán volt. 540 civilt vittek el Kolozsvárról, s 52-en élték túl a lágert – mesélte Laci bácsi. Ő maga másfél évig, 12 órás váltásban, éjjel-nappal egy kőbányában dolgozott, majd tankgyárba került át. Ám szerinte a kőbánya úri hely volt az új munkához képest. Laci bácsi egészségét is megviselte a fogság, 42 kilósan tért haza, hosszú ideig egy budapesti kórházban ápolták.

– Később egy ismerősöm révén megismerkedtem Tamási Áron íróval, valamint Áprily Lajos költővel, akik azt tanácsolták, hogy folytassam a tanulmányaimat. Két év alatt végeztem el a közgazdaság-tudományi egyetemet, ahol tanári diplomát szereztem. Egerben egy középiskolában tanítottam, amikor vezetői továbbképzésre küldtek. A tanfolyam elvégzését követően azonban közölték: a minisztériumban akarnak alkalmazni. Ez nem hiányzott nekem, így fogtam a bőröndöm, kimásztam az ablakon, s visszamentem Egerbe – mesélte.

Később hivatalból áthelyezték az oktatási minisztériumba, ahol pedagógusok továbbképzési rendszerét kellett kidolgoznia. Részt vett a budapesti pedagógus továbbképző intézet megalakításában, melynek az igazgatója, később igazgatóhelyettese lett, de pedagógiai kiadványok szerkesztésével is foglalkozott.

Laci bácsi nevével, életrajzával, írásaival ma is lehet találkozni irodalmi olvasókönyvekben. Legutóbb a költészet napja alkalmából a mindszenti Keller Lajos Városi Könyvtár gondozásában az Indulhatok, Érkezhetek című kötete látott napvilágot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Világ Igazai közé kerülhet

Yad Vasem-kitüntetésre terjesztette fel nemrég Hódmezővásárhely egykori polgármesterét, Kiss Pált a… Tovább olvasom