Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 29°C Még több cikk.

Ady védte meg Hódmezővásárhelyt

Hódmezővásárhely - A „paraszt Párizs" jelzővel először 1909-ben illették Vásárhelyt, az elnevezés pedig azóta egybeforrt a várossal, olykor borzolva az itt élők kedélyeit. Majd száz éve általános felháborodás és visszautasítás volt a válasz, amelynek csatáit az újságok hasábjain vívták. Az ügy kezdetei a hírhedt méregkeverő asszonyokig vezethető vissza.
Furcsa bűnügy tartotta izgalomban a vásárhelyieket, illetve az ország közvéleményét a millennium táján. A városháza dísztermében 1897. június 23. és július 21-e között tartott per hét vádlottját azzal gyanúsították, hogy előbb beíratták a városban működő temetkezési egyletekbe szüleiket, idősebb vagy gyengeelméjű hozzátartozóikat, majd –, hogy felvehessék a nagy összegű biztosítási díjat – megmérgezték őket. A nyomozás során először Jáger Mari bábaasszonyhoz jutott el a rendőrség, akinél a házkutatás során két üvegcse arzént találtak. Így azzal vádolták, többeknek is adott a szerből, amellyel összesen hét embert gyilkoltak meg. Az asszony 15 esztendei fogházat kapott, de 1907-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Két évvel később Jáger Mária ismét az újságok címlapjára került, amikor is újabb halálesetek történtek a városban.

Bródy Sándor, az ismert író ekkor a következőket írta Az Újság című fővárosi lap 1909. június 23-ai számában megjelent, a méregkeverő asszonyról szóló cikkében Vásárhelyről: „...paraszt Páris, egy óriási kiterjedésű és népességű falu, amelyben úgyszólván mindenki a búza által és a búzáért él. A földdel jóllakott és a földéhes parasztok sehol úgy meg nem borzasztottak, mint e helyen... Fáztam e várostól, amelynek pedig vastag a levegője a forró homoktól... Úgy tetszett nekem akkor, hogy az egész Hódmezővásárhely a temetés kedvéért él és csakis erre volt berendezve". Az írás óriási felháborodást váltott ki az itt élők körében. A törvényhatósági bizottság rendkívüli ülésen foglalkozott a rágalmakkal. A kedélyeket csak tovább borzolta a Kolozsvári Hírlapban Hanzy álnév alatt megjelenő írás: „Műveletlen, feslett erkölcsű felfogások, bűnös, erőszakos bujaságok típusa ez a város!".

Bródy Sándor a tizenkilencedik század végén. Paraszt Párizsnak nevezte Vásárhelyt. Fotó: DM/DV-archív
Bródy Sándor a tizenkilencedik század végén. Paraszt Párizsnak nevezte Vásárhelyt. Fotó: DM/DV-archív

A városi tanács végül úgy döntött, Bródy ellen nem tesz feljelentést, mondataiból ugyanis nem állapítható meg egyértelműen a rágalmazás ténye. Ady Endre Gonda József lapjának, a Jövendőnek elküldött levelében védte meg a „paraszt Párizs"-t, amelyet a magyar intellektuális forradalom új sánchelyének nevezett. Mellette Szathmáry Tihamér, Hódmezővásárhely akkori rendőrkapitánya is felemelte szavát, ő a Magyarország hasábjain utasította vissza a települést ért hírlapi támadásokat. Vetró Lajos Endre helyi újságíró, szerkesztő Mi is igaz Vásárhelyről? című írásában próbált tiszta vizet önteni a pohárba. Vitriolba mártott tollával így nyilatkozott Bródy Sándorról: „A költő Bródynak megbocsátunk. Fáradt elme, egy kiégett vulkán, mely valamikor igaz tüzet dobott ki kráterén".

A megnevezett ezt nem hagyta szó nélkül. Válaszában lekicsinylőleg beszélt a városról, az itt élőkről, a vidéki újságokról és azok íróiról. „A vásárhelyi újságírás az utóbbi időben annyira lealacsonyodott, hogy szégyenkeznünk kell miatta, sőt védekeznünk is ellene, mert az is a méregkeverésnek egy nemét képezi" – írta. A város vezetősége július 22-i gyűlésén 54 igen és 8 nem szavazat mellett úgy döntött, sajtópert indít a Hanzy álnév alatt megjelent cikk írója ellen, de ez már egy másik történet.

A nap lovagja

Bródy Sándor 1863. június 23-án született Egerben, néptanítónak készült, de tanulmányait soha sem fejezte be. Első cikkei Gyulán jelentek meg, később dolgozott a Magyar Hírlapnál, szerkesztette az Erdélyi Képes Újságot, később a Kolozsvári Életet, majd a Magyarországot is. Író munkásságára nagy hatással volt Jókai áradó meseszövése. Írt novellákat, regényeket, színdarabokat. Egyik legismertebb műve az 1902-ben megjelent A nap lovagja című realista regénye. Bródy 61 éves korában, 1924. augusztus 13-án halt meg szívbajban Budapesten.

Olvasóink írták

  • 3. Felháborodott 2008. június 23. 11:54
    „Azért nem kell ennyire lehordani!! Nagyon is jó kis város! Csak Ti nem tudjátok megbecsülni! Nyugodt, tiszta, csendes... Nem kell annyira nagy igényűnek lenni, és észre lehet venni az értékeit! Próbálj nyitott szemmel járni, és ne a nagyvárosok fénye és zaja vakítson és süketítsen meg!!”
  • 2. paris hilton 2008. június 22. 01:39
    „Hát tényleg paraszt Párizs! Elég találó név eme poros, homokos kisvárosnak!”
  • 1. witchie 2008. június 20. 12:35
    „Vásárhelyen csak születni érdemes.... (Bessenyei Ferenc)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milliárdos beruházásokat terveznek Hódmezővásárhelyen

Hódmezővásárhely - A lakóövezetet Kishomok felé terjesztik majd ki és szélerőmű épülhet Batida közelében – többek közt ez is elhangzott a csütörtöki rendkívüli közgyűlésen Vásárhelyen. Tovább olvasom