Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Bemutatkoznak a képviselőjelöltek: a 6. körzet (Vásárhely)

Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. Ma a Csongrád megyei 6. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be.

Akik megmérettetnek

Csongrád megye 6. választókerületéhez tartozó települések: Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas. E választókörzetben 1990-ben 9, 1994-ben 6, 1998-ban 7, 2002-ben 8, 2006-ban 7 jelölt pályázott a parlamenti helyre. A 2006. évi április 9-i választáson induló képviselőjelöltek névsora:
1. Bacsa Pál (MSZP),
2. Balogh Jánosné (független),
3. Dömötör Júlia (Zöldek Pártja),
4. Grezsa István (MDF),
5. Gyovai Tiborné Dezső Ibolya (Centrum),
6. Havránek Ferenc (Munkáspárt),
7. Horváth László (SZDSZ),
8. Kovács László (MIÉP-Jobbik),
9. Lázár János (Fidesz–KDNP).

Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével segítséget kívánunk nyújtani olvasóinknak abban, hogy az urnákhoz járulva könnyebben hozhassák meg döntésüket, bemutatjuk a hét Csongrád megyei körzetben induló képviselőjelölteket. A jelölteknek pedig lehetőséget biztosítunk arra, hogy röviden ismertessék választási programjukat, annak legfontosabb elemeit. A Délmagyarország és a Délvilág a pártatlan tájékoztatás jegyében – melynek elveit etikai kódexben is rögzítettük, egyeztettük a pártokkal azokat – választókörzetenként mutatja be a jelölteket. Azonos terjedelemben szólhatnak saját és pártjuk elképzeléseiről, céljairól. Rövid névjegyet is mellékelünk minden jelölthöz, amelyben ismertetjük eddigi szakmai, politikai pályájukat. Természetesen csak azok kerülhetnek az összeállításokba, akik március 17-éig összegyűjtötték az induláshoz szükséges minimum 750 érvényes ajánlószelvényt és, akiket a választási bizottság nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltként.
A két választási forduló, április 9. és 23. között a versenyben maradt képviselőjelöltek újra nyilvánosságot kapnak lapjaink hasábjain. Ma a Csongrád megyei 6. számú választókörzetben induló jelölteket mutatjuk be.

Bacsa Pál, MSZP


– Azon emberek közé tartozom, akik mindig szívesen vállalnak munkát a közösségért, legyen szó ifjúsági szervezetről, munkahelyről vagy akár egy egész településről – hangsúlyozta Bacsa Pál.
– Az évek során megérett bennem a döntés, hogy ne csak önkormányzati képviselőként tegyek a városért, hanem hivatásos érdekérvényesítőként is. Ma már nemcsak a vásárhelyiek problémáját ismerem, megértem azt is, hogy min kellene változtatni a térségben élők érdekében. Az elmúlt 4 év kormányzata alatt sok mindent sikerült megvalósítani a vásárhelyiek tervei közül, ezért ma a város és térsége élhetőbb, mint 4 évvel ezelőtt. A kormány által biztosított kedvezményes hitelre való pályázattal felújították a település belterületi útjait, de a külterületi utak rekonstrukciójára is áldoztak – sorolta Bacsa Pál.

A szocialista képviselőjelölt szerint azonban nem lehet hátradőlni, hiszen nagyon sok tennivaló akad még.
– Képviselőként azon dolgoznék, hogy a régiónk a következő években érzékelhető módon zárkózzon fel az ország szerencsésebb sorsú vidékeihez. Tenni kell azért, hogy a gazdaság erősebb legyen! Fő feladatomnak tekintem a 47-es főút négysávosítását, a hiányzó szakasz befejezését, valamint további infrastruktúra-fejlesztést. Ez ugyanis a lényeg. A fellengzős szavak helyett gyakorlatias lépésekre van szükség. Fontos a kistérség népességmegtartó erejének növelése, a jelenleginél jóval nagyobb foglalkoztatás, jelentős hazai és külföldi befektetések letelepítése, a vállalkozások, önkormányzatok civil és egyéb szervezetek szoros együttműködése, az infrastruktúra-hiányok felszámolása.

Névjegy

Hódmezővásárhelyen született 1965. december 29-én Bacsa Pál. Nős, felesége Farkas Ilona. Villamosenergia-ipari elektrikus, kereskedelmi menedzser, s az Államigazgatási Főiskolán szerzett Igazgatásszervező diplomát. 1994–98 között települési képviselő a vásárhelyi önkormányzatnál, 1998–2002 között a megyei közgyűlés tagja, a jogi ügyrendi bizottság alelnöke. 2002-től a belváros képviselőjeként ismételten a vásárhelyi közgyűlés tagja, az ipari és kereskedelmi bizottság elnöke. Hat éve a Baloldali Önkormányzati Közösség Csongrád Megyei elnöke, a BÖK országos tanácsának tagja. A megyei kereskedelmi és iparkamara vásárhelyi szervezetének alelnöke. Az MSZP-nek a megalakulása óta tagja, jelenleg a vásárhely és környéke szervezetének elnöke.

Balogh Jánosné, független


– Fontossági sorrendet kell felállítani, meghatározni a problémákat és megfelelő lobbival, külső források bevonásával, következetesen végrehajtani azokat a fejlesztéseket, amelyek a közösség javát szolgálják – véli Balogh Jánosné. – Számomra nem hatalom kérdése a választás, hanem a Vásárhely és környéki családok jólétének és biztonságának szolgálata. Ezt a célt – a lakossági fórumokon is elhangzott vélemények alapján – a következetes lépések szolgálják.

Munkahelyteremtés: az ipari és mezőgazdasági kis- és középvállalkozások tőkeerejének fokozásával, országos és helyi terhek csökkentésével bővíteni a foglalkoztatás lehetőségét. Egészségügy, szociális problémák: ez a mindennapi életkörülményeinket talán legközvetlenebbül érintő terület, amelynek átgondolt fejlesztése ki kell, hogy terjedjen a megelőzéstől, egészen az egészségügyi intézményrendszer műszaki állapotának fejlesztéséig. Célom, hogy a nyugdíj egy élet munkájának méltó elismerése legyen – hangsúlyozta.
Az ifjúság helyzetéről, a családalapításról szólva elmondta: fontos a kezdő munkavállalók, ifjú családalapítók társadalomba történő aktív beilleszkedésének támogatásokkal és megfelelő intézményrendszerrel történő segítése.

Névjegy

Balogh Jánosné, Király Judit, Hódmezővásárhelyen született, s élt 1988-ig, majd Mártélyra költözött. Elvált, két felnőtt lány édesanyja. Tanítói és tanári diplomák mellett, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2000-ben, Terület és településfejlesztő szakon végzett. Két nyelvvizsgával rendelkezik. 1994-től Mártély község polgármestere, 1998-tól a Csongrád megyei közgyűlés tagja.

– Térségi szinten átgondolt intézményfejlesztés, szakképzés összehangolása a munkaadói oldallal, helyi szakértői pedagógus és szülői testületek véleménye mentén kialakított, összetett oktatáspolitika szükséges – jelentette ki. – A kistérség közút-, vízelvezetési és csatornarendszerének fejlesztése, különös tekintettel a 47-es főút szélesítésére, elkerülő út megépítésére. Ezek azok a prioritások, amelyek átgondolt lépésekkel megvalósíthatók. Vallom, hogy lelkiismeretes képviselettel, közös erővel és összefogással Vásárhely és vidéke Magyarország sikeres térségeihez tud fölzárkózni.

Dömötör Júlia, Zöldek Pártja


„Fiatal korom ellenére több mint tízéves kapcsolat fűz a zöld mozgalmakhoz – vallja Dömötör Júlia. – A rendszerváltás idején édesanyám aktív résztvevője volt az akkori Zöld Pártnak, képviselőjelöltként is indult. Többen úgy gondoljuk, egyedül nem sokat tehetünk elképzeléseinkért. Úgy gondolom, a választás pillanata egy olyan lehetőség mindannyiunk számára, amikor dönthetünk arról, hogy holnap milyen környezetben akarunk élni. Sokszor értesülhetünk civil szervezetek kisebb-nagyobb, néha elkeseredett akcióiról. Ezek a lakosság és szakemberek véleményét tükröző megmozdulások sajnos többnyire „csak" a figyelem felkeltésére elegendőek.

A fejlődés eredményes segítői lehetnének a különböző civil szervezetek, hiszen szakmai tudásuk pótolhatatlan. Elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy a politikai döntések előkészítésénél képviseljük az emberi jogainkat, a környezetünk, a természet és az állatok érdekeit is. Rajtunk, egyes embereken múlik, hogy eldöntsük milyen világban élünk, mennyire szennyezettek a vizeink, mennyi káros anyagot juttatunk az élelmiszerekkel szervezetünkbe, mennyi szemetet halmozunk fel magunk körül.

Névjegy

Dömötör Júlia 1978. november 23-án született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, kommunikáció szakon Public Relations menedzserként végzett 2004-ben. Jelenleg szupervízor- szervezetfejlesztői másoddiplomás képzésre jár Budapesten. A Konrad Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület életre hívója, melynek jelenleg is elnöke. 2005-ben a Magyar Állatvédők Országos Szövetségének alelnökévé választották. Szabadidejében sokat túrázik és lovagol.

Fontosnak tartom, hogy az eddigi emberi jogi, környezet-, természet-, és állatvédelmi eredményeket elismerjük, nem kell mindig mindent elölről kezdenünk. Nagyon értékes kezdeményezések vannak itt a lakóhelyünkön és a környező térségben is, melyek támogatásra érdemesek és munkahelyteremtők lehetnének: a bio- növénytermesztés, az alternatív energiahordozók elterjesztése, az ökoturizmus népszerűsítése. Eddig is és a jövőben is minden tudásommal ezért dolgozom, mert hiszem és tudom, hogy az emberek társadalmát a kölcsönös tisztelet és a természettel való harmonikus együttélés mentheti meg.

Grezsa István, MDF


– Két évtizedes közéleti tevékenységem legjelentősebb teljesítménye, hogy 2005 januárban sikeresen kezdeményeztem a Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára címről szóló rendelet megalkotását – fogalmazott Grezsa István. – Azért tettem e javaslatot, hogy enyhítsük a 2004 decemberi népszavazás káros következményeit, és hogy Vásárhely váljon a magyar nemzet lelki újraegyesítésének egyik központjává. Büszke vagyok arra, hogy kezdeményezésem révén Hódmezővásárhely minden eddiginél erőteljesebben bekerült a hazai és nemzetközi nyilvánosságba, és városunkat olyan ismertség és elismertség övezi, mint talán még sohasem az elmúlt évtizedekben. Meggyőződésem, hogy ezáltal szellemi, kulturális és gazdasági téren új és szép távlatokat nyíltak Vásárhely számára.

Grezsa István két okból vállalta az országgyűlési képviselőjelöltséget.
– Elsősorban azért, mert „két színű ország" helyett Magyarországon szeretnék élni! – hangsúlyozta. – Másrészt pedig Hódmezővásárhely, Mindszent, Mártély és Székkutas polgáraival együtt, és az ő érdekükben szeretném kiteljesíteni a munkát. Évek óta figyelem azt a nemzetellenes kampányt, amit egyes politikai erők folytatnak a hagyományos családeszmény és családi kapcsolatok ellen.

Névjegy

Grezsa István negyvenhárom éves, Hódmezővásárhelyen született. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen diplomázott, majd belgyógyász szakorvos, valamint háziorvosi szakképesítést szerzett. 1988-ban az MDF alapító tagja, 1989–1992 között a párt országos elnökségének a tagja, 1989-től pedig önkormányzati képviselő Vásárhelyen, 2002-től az egészségügyi és szociális bizottság elnöke. Hat éve az MDF vásárhelyi szervezetének elnöke, 2005 óta pedig a párt megyei elnöke is. Karitatív tevékenységet is folytat: a határon túli magyarság érdekképviseletét látja el, ugyanakkor a Johannita Segítőszolgálat munkájában is segít.
 
E gyakorlat különösen önpusztító hazánkban, ahol egyébként is fogy a lélekszám, illetve ahol szerencsére még mindig erős a hagyományos családmodell vonzereje. A nemzeti szakadás korszakában kincsként kellene vigyáznunk erre a magyar közfelfogásra! Mint az eljövendő nemzeti kijózanodás „aranyfedezetére"! Amikor pedig szülővárosomról gondolkozom, nemcsak egyetlen várost képzelek magam elé, hanem egy kisebb térséget, egy tájat is, amely városunkat körülveszi. Ezen térség legfőbb értéke az itt élő ember. Akiért tenni lehet, és tenni kell!

Gyovainé Dezső Ibolya, Centrum


– Eddigi életutamon mindig emberekkel foglalkoztam – mondja Gyovai Tiborné. – Tanárként közelről megismerhettem a felnövekvő nemzedéket, egyesületi vezetőként pedig részese voltam a vidéken élők megélhetési nehézségeinek. Mindszent polgármestereként aktívan részt vettem a hódmezővásárhelyi kistérség mezőgazdasági és vidékfejlesztési programja kidolgozásában.

Eddigi tapasztalatait felhasználva szeretne tovább dolgozni a vidéken élő emberek életminőségének javításán. Elképzelései találkoztak a Centrum programjában megfogalmazott irányelvekkel, ezért is fogadta el felkérésüket a jelöltségre.

A Centrum arra törekszik, hogy életszerű elképzeléseket tegyen le a választók asztalára a megvalósíthatatlan ígérethalmazok helyett. A jelölt kiemeli a vidékfejlesztés fontosságát. De azok nem szűkülhetnek le egy-egy szektorra, foglalkozni kell a munkahelyteremtéssel, a mezőgazdasági fejlesztéssel, a környezetvédelemmel, a kultúrával, a szociális területtel.

Névjegy

Gyovai Tiborné Dezső Ibolya 1960. július 4-én született Vásárhelyen. Két gyermek édesanyja. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 1983-ban szerzett diplomát. Egy évig kollégiumi nevelőtanár volt, majd – családalapítás után – Mindszentre költözött. A helyi általános iskolában 1998-ig tanított. Aktívan részt vesz a kisváros társadalmi életében. A Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke, a Vidék Parlament tagja, majd 1998 és 2002 közt Mindszent polgármestere. Több uniós, illetve vidékfejlesztési képzést, vizsgát tett le sikeresen. Két évvel ezelőtt megszervezte a Vidék Parlamentje regionális fórumát. Szabadidejében szívesen fest, rajzol, kirándul és olvas.

Az uniós támogatások több mint fele a civil egyesületeknek szól – hangsúlyozza a képviselőjelölt. – Ha a vidék nem készül fel ennek a forrásnak a fogadására, akkor a kistelepülések nem tudnak életben maradni. A Centrum vallja, hogy az agrárium reformja a gazdaság és a vidékfejlesztés kulcskérdése. A reformhoz hozzátartozik a vidéki oktatás és munkahelyteremtés megszervezése, a turizmus is.

– Tervezett intézkedéseinket az emberi boldogulás alapjaira, az egészségre, a tudásra és a megélhetési kérdésekre építettük fel. Mindez akkor sikerülhet, ha megakadályozzuk a kétpártrendszer kialakulását, ha sikerül nagyon szigorú ellenőrzést gyakorolnunk a költségvetés fölött.

Havránek Ferenc, Munkáspárt

„Úgy gondolom, a parlamentből ma nagyon hiányzik az értékteremtő munka, a munkásember megbecsülése. Talán még ennél is jobban hiányzik a józan paraszti ész. Mi az, amit szócséplés helyett tenni kellene, és ha valóban akarnák, lehetne is? – kérdezi, nem csak önmagától Havránek Ferenc.

Józan gondolkodással, a magyar érdekek nyílt vállalásával, sok munkával van lehetőség valódi munkahelyteremtésre. Minden képviselőnek meg kellene tanulnia Kossuth szavait: „Nemzeti ipar nélkül nincs nemzet". A Munkáspárt nem tagadja, visszaállamosítaná az energiaipart, a fegyvergyártást és a meghatározó nagybankokat. A munka becsületét helyreállítandó ma a minimálbérnek legalább százezer forintnak kellene lennie! Vissza kell állítani a korábbi, nagyon is indokolt nyugdíjkorhatárt, nőknél 55, férfiaknál 60 évre. Ne tűrjük, hogy fiaink, lányaink munkanélküliként kezdjék felnőtt életüket, nekünk nem perspektíva a külföldi munkavállalás. A termőföld és az újrateremtendő élelmiszeripar maradjon magyar kézben, támogatni kell a szövetkezést. A multinacionális kereskedőláncokat törvénnyel kellene arra kötelezni, hogy áruiknak legalább 60-70 százalék magyar élelmiszer legyen.

Névjegy

Hódmezővásárhelyen 1945-ben született Havránek Ferenc. Fiatalon, tizennégy évesen munkába állt. Tizenhét évesen már szakmunkásként dolgozott. Az előző rendszer szóhasználata szerint úgynevezett „munkáskarriert" futott be. A közvetlen termelésirányítási posztok mindegyikét betöltve nagyüzemi pályáját osztályvezetőként fejezte be. Párttagsága kelte 1977. Munka mellett általános gépészként érettségizett, majd automatizálás-gépgyártás szakon szaktechnikusként szerzett képesítést. Ma is a szakmában dolgozik egy gépipari kft. ügyvezetőjeként.

A mezőgazdaság kapacitásának legalább 20 százalékát bioenergia termeléssel lehet és kell lekötni. Ezeket nem szabad a nagy energiamonopóliumok vagy külföldiek kezére adni. Az egészségügyet ugyanúgy konszolidálni szükséges, ahogy a bankokkal tették. A kórházak nem eladók! Az egészségügyre fordított összeg érje el legalább az EU átlagát. A magyar katonák ne menjenek külföldre! A Munkáspárt programja magyar program, a munkások, parasztok, alkalmazott értelmiségiek, a magyar mikro-, kis- és középvállalkozók programja. A Munkáspárt nem képviseli és nem támogatja a nemzetközi nagytőke, a „jó időben jó helyen állt" magyar milliárdosok érdekeit.

Horváth László, SZDSZ


„Kedves vásárhelyi, mindszenti, székkutasi, mártélyi, szikáncsi választóim! – szólítja meg polgártársait Horváth László.
Ha csak arra gondolok, hogy Hódmezővásárhelyen úgy fel tud épülni az adózók pénzéből több mint egymilliárd forintért a Terror Háza, hogy közben a választók nem döntik rá a városházát az önkormányzat vezetőire, akkor akár el is lehetnék keseredve.
De nem vagyok!

Nem vagyok, mert tudom, hogy ma Vásárhelyen nehéz megszólalni, amikor a munkanélküliség jóval meghaladja az országos átlagot, amikor mindenki félti az egzisztenciáját, amikor mindenki óvja hozzátartozóit, családját, barátait a retorzióktól.

Névjegy

Horváth László 1962-ben született Szegeden. Ügyvéd, két fiúgyermek édesapja. Gyermekei közül László 18, Zsolt 15 éves. Felesége Gulyás Márta újságíró, jelenlegi beosztását tekintve titkárságvezető a Hód-Mezőgazda Rt.-nél. A rendszerváltás óta politizál aktívan. Az első szabadon választott önkormányzat tagja volt, majd ezt követően minden választáson bekerült a testületbe. 2000 és 2002 között azonban – megválasztása ellenére – tiltakozva Rapcsák András diktatórikus városvezetési stílusa ellen lemondott mandátumáról. Felnőtt élete legnagyobb teljesítményének családját tartja, erre a legbüszkébb is egyben.

Ilyenkor van szükség arra, hogy a választók a szavazófülke biztonságos magányában olyan képviselőnek szavazzanak bizalmat, aki képes azoknak a választóknak a fejével gondolkodni, akik a félelem bármelyik okán kénytelenek hallgatni, tűrni saját lelkiismeretükkel szembemenni.
Én ezeknek az embereknek kínálok választási lehetőséget és ajánlom az SZDSZ-t. Programom ismert a választók előtt, a mostani terjedelem annak kifejtésére nem ad lehetőséget.

Rosszul működő város az, ahol egymás pillantását kell fürkésznünk, és ahol félszavakból kell megértenünk egymást, és ha Vásárhely rosszul működik, az visszaveti Mindszent, Székkutas, Mártély, Szikáncs fejlődését is, ugyanis ezer szállal kötődünk egymáshoz. Bízom benne, hogy ez a korszak április 9-én lezárul!"

Kovács László, MIÉP-Jobbik


Magyarország a rendszerváltástól napjainkig, az egymást váltó eddigi kormányok nemzetidegen tevékenysége folytán katasztrofális pénzügyi, gazdasági, morális válságban van – jelöli meg kiindulópontját Kovács László. Az ország külső államadóssága megháromszorozódott, a költségvetés hiánya kezelhetetlen mértékűre emelkedett. A nemzetgazdaság 80 százaléka áron alul, a globalista működő tőke martalékává vált. Megszűnt önálló iparunk, bankrendszerünk, kereskedelmünk, közműszolgáltatásunk. Tartósan több mint fél milliós a munkanélküliség, a forint elértéktelenedett, az infláció elszabadult.

Egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és igazságszolgáltatási intézményrendszerünk romokban hever. A magyar mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások az önkormányzatok zömével együtt csődbe kerültek. Az ország lakossága elöregedett, egészségi állapota hanyatlik, évente 40 ezer fővel fogy a magyarság lélekszáma. Ebben a jelenlegi parlamenti pártok által előidézett áldatlan állapotban, a MIÉP-Jobbik a Harmadik út a kisgazdákkal a REND programját kínálja a választópolgároknak. Fel kell függeszteni, de legalább át kell ütemeztetni a külső adósságtörlesztést. A jelenlegi parlamenti pártok véleményével ellentétben a magyarság további adóterheket nem tud elviselni.

Névjegy

Székesfehérvárott, egy ötgyermekes keresztény munkáscsalád első gyermekeként, 1946-ban született Kovács László. Alap- és középfokú iskoláit szülőhelyén, orvosegyetemi tanulmányait Szegeden végezte. A diploma megszerzését követően az egyetem bőrgyógyászati klinikáján helyezkedett el. 1979–80-ban egyéves ösztöndíjas tanulmányúton vett részt az NSZK-beli Münsterben. Nős, felesége háziorvos, két felnőtt gyermekük van. A lányuk szintén orvos, a fiuk ügyvédként tevékenykedik. 1983. óta élnek Hódmezővásárhelyen, a kórház bőrgyógyászati osztályát vezeti, miközben megbízott orvosigazgatói feladatokat lát el.

A költségvetés hiányát a multik és a bankközi pénzmozgások megadóztatásával kell lefaragni. A magyar termőföldet örök időkre a magyarság számára kell megtartani. Meg kell akadályozni a kórházak privatizációját. Nemzeti szellemű oktatást, és nevelést kell bevezetni az iskolákban. Minden eszközzel támogatni kell a magyar kis- és középvállalkozásokat, teret engedve a munkahelyteremtésnek és tisztességes munkából való megélhetésnek. A munkabéreknek és a nyugdíjaknak rövid időn belül el kell érni az uniós átlagot – hangsúlyozza a jelölt. – Rendet kell teremteni a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén.

Lázár János, Fidesz–KDNP


– Mi, vásárhelyiek büszkék vagyunk városunk fejlődére, de nem hallgathatjuk el: nehéz négy év van mögöttünk – jelenti ki Lázár János. Az MSZP–SZDSZ-kormány városunkat a fejlődés számos lehetőségétől megfosztotta az elmúlt négy esztendőben: nem fejeződött be a 47-es út négysávosítása, bezárt a Hódiköt Rt., a Mary Cipőgyár, több száz ember elbocsátottak a Lasselsberger Kft.-től, a laktanyából. A kormány 400 millió forinttal adós maradt a 2003. augusztus 20-án felavatott fedett uszoda építése kapcsán, és a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációjának is sok vásárhelyi család látta kárát.

– Az itt élők tudják, ha ismét elnyerem a bizalmukat, mindent megteszek, hogy a kormány mulasztásainak káros következményeit orvosoljam, illetve a város fejlődése érdekében további terveket váltsak valóra – mondja a jelölt.

Vásárhely Lázár János szerint megérdemli, hogy az ország legnagyobb kiterjedésű agrárvárosaként a Dél-Alföld mezőgazdasági, vidékfejlesztési, szervezési és hatósági központjává váljon. Ahogy a vállalkozói is megérdemlik a támogatást, hogy így új munkahelyek százai és ezrei létesüljenek.

NÉVJEGY

Lázár János 1975-ben született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Református Gimnáziumban érettségizett 1993-ban, majd 1999-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát. 2002-től Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. 2004-től a Kulturális és Sajtóbizottság tagja, 2005-től a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség megyei szervezetének elnöke. Nős, egy gyermek édesapja.

A vásárhelyi polgárok számos alkalommal kiálltak azért a jogukért, hogy a 47-es út legveszélyesebb szakasza helyett biztonságos körülmények között utazhassanak. Az itt élő betegek pedig jobb egészségügyi ellátást igényelnek.

– Országos szinten is kezdeményezni fogom az utak korszerűsítését és a vásárhelyi egészségügy fejlesztését – hangzik a jelölt ígérete. – Tervezzük egy új járóbeteg-ellátó intézet megépítését, a kórház épületeinek felújítását és a kakasszéki Gyógy- és Rehabilitációs Intézet bővítését. Ezek nem csupán egészségesebb életet, de új munkahelyeket jelentenek az embereknek. Ha célkitűzéseimmel egyetértenek a vásárhelyiek és az áprilisi választásokon elnyerem bizalmukat, kész vagyok az őszi helyhatósági választásokon is megmérettetni magam.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Guszti könnyen megtalálja az elveszett fiatalokat

Elkóborolt gyerekeket, Nagyfáról megszökött rabokat is felkutatott már a vásárhelyi… Tovább olvasom