Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Bemutatóra gyúrnak a Pálffy-huszárok

A baranta, vagyis egy ősi magyar harcművészet fogásait gyakorolják a vásárhelyi Pálffy-huszárok a szombati bemutatóra készülve. Az idén alakult hagyományőrző társaság fő célja, hogy minél szélesebb körben megismerjék az emberek a Csődörösben, vagyis az egykori huszárlaktanyában folyó mindennapi életet.
Még egy igazítás a szerelésen a gyakorlat előtt. Fotó: Tésik Attila
Összeütött botok csattogása, karikás ostorok pattogása hallatszik az év eleje óta szinte mindennap a kéktói Kucsoratanyán. A Vásárhelytől mindössze tíz kilométerre lévő területen a Pálffy-huszárok gyakorlatoznak.

– A Kossuth Társaság szakosztályaként alakult még az év elején. Tizenhét magyar történelmet szerető ember összeült, s elhatározta, hogy nem hagyja feledésbe menni a XIX. század elején is még szolgáló vásárhelyi huszárság emlékét. Hiszen nagyon sokan 1848–49-hez kötik ezeket a lovas katonákat, pedig jóval előtte és utána is harcoltak huszárok – tudtuk meg Mérai János elnökhelyettestől.

A 36 esztendős férfi kék hadnagyi atillában álldogált a karám mellett, s figyelte, hogyan gyakorolnak a lovasok. Ugyanis ló nélkül a huszár elképzelhetetlen. Régi dokumentumokat bújva kiderült, hogyan kell a kengyelben felállva karddal csapást mérni az ellensége, a ló oldalán kapaszkodva vágtatni. A kardon kívül más fegyvert is észrevehetett a szemlélő a „kéktói csatában". A hagyományőrzők fiataljai például egy-egy szál bottal, üvöltve rontottak egymásnak. Ez része a barantának, vagyis egy ősi magyar harcművészetnek. A kard és szablya használata mellett szerepet kap a bot, a fokos, a lándzsa, de még a karikás ostor és a birkózás is. Hazánkban elsőként a nemzetvédelmi egyetemen elevenítették fel a barantát, ami szép lassan újra teret hódít. Annyira, hogy már működik is az országos barantaszövetség.

– A botvívás egyes elemei például a botos néptáncból erednek. A baranta igen jó erőnléti edzés, hiszen rendesen megdolgoztatnak bennünket. Most egy korhű ruhára gyűjtök, egyelőre csak közlegényire – árulta el Papp István, a vásárhelyi Corvin szakközépiskola végzőse.

A hagyományőrzők elnökétől, Kucsora Istvántól megtudtuk, hogy a Serház téren még mindig áll az egykori huszárlaktanya, vagyis a Csődörös egy része. A katonai objektum 1921-ben épült, s fél évszázaddal később, 1971-ben számolták fel.

– Nagyon készülünk a szeptember 16-i bemutatóra, melynek a vásárhelyi stadion ad otthont. Ezen többek között fogatversenyt is szervezünk, Pál Sándor, az utolsó csődörös huszár emlékére – tájékoztatott az elnök.

Egy mai huszárnak is szüksége van a jó erőnlétre, ami nem nélkülözheti a megfelelő táplálékot. Míg a fiatalok hadakoztak, addig az idősebbek nem csupán tanácsokat osztottak, hanem nyársra is húztak egy kecskét, s elkezdték sütni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Keszegöltek Mártélyon

Ősi mesterségre, a halászatra emlékeztek szombaton a mártélyiak. A Keszegölő-fesztivál a hagyományok… Tovább olvasom