Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Csak két hód maradt Vásárhely közelében

Hódmezővásárhely - A nyolc visszatelepített hódból csak egy-két példány maradt Hódmezővásárhely közelében. A Szigetközben más a helyzet: ott a szaporodó állomány által kidöntött fasorok miatt föllázadtak az erdőtulajdonosok.
Egyre több történet szól arról, milyen nehéz összeegyeztetni állat és ember érdekeit. A trágyát szállító IFA-knak például azért kell Szegeden át kerülniük, hogy ne zavarják meg a pihenő darvakat.

Százötven éve tűntek el a hódok Magyarország legtöbb vizes élőhelyéről. Bár a Kárpát-medence híres viszonylag érintetlen tájairól, azóta mégis nagyobb területet birtokolt el az ember. Ezért is volt izgalmas vállalkozás a Természetvédelmi Világalap terve, a legnagyobb európai rágcsáló visszatelepítése. A program Csongrád megyében is zajlik: 2006 őszén nyolc eurázsiai hódot engedtek el Körtvélyesnél. A védett állatok mozgását azóta is figyeli a Kiskunsági Nemzeti Park. Somodi István tájegységvezető most lapunknak azt mondta, a legtöbb állat elvándorolt, de ez természetes. Egy vagy két példány a közelben maradt, egy csatorna partján látni a várukat – amely nem duzzasztógát, tehát a hód nem fog összetűzésbe kerülni a vízgazdálkodási társulattal. A kisebb fákat valóban kidönti, de ez itt értéktelen állományt érint, és ahogy kitavaszodik, azonnal lágyszárú növényeket eszik. Zsenge búzát is, de ez sem olyan nagy tétel – mondja Somodi.

Hódtelepítés 2006 őszén Hódmezővásárhely mellett. Akik maradtak, beilleszkedtek. Fotó: Tésik Attila
Hódtelepítés 2006 őszén Hódmezővásárhely mellett. Akik maradtak, beilleszkedtek.
Fotó: Tésik Attila

Nálunk szerencsésen sikerült a visszatelepítés. A sok szempontból irigylésre méltó Dunántúlon, a Szigetközben már nem mindenki örül annak, hogy ott már 80-100 hód él. Néhány helybeli földtulajdonos a télen összefogott, hódvárakat rongáltak meg, bosszúból, mert a rágcsálók egész fasorokat döntöttek ki, és a milliós kárt nem téríti meg az állam. Kisebb riadalom is támadt, mert az egyik tévé – tévesen – bemondta, a hód átfúrja az árvízvédelmi gátat. A WWF Magyarország idén februárban közleményben figyelmeztetett, hogy a hódvár rongálását a törvény tiltja. Tessék inkább bekeríteni a területet. Dróthálóval is lehet védeni a fatörzseket, vagy villanypásztorral, vagy német hódriasztó kemikáliával. Lehet etetni forgáccsal, vagy értéktelen nyár- és fűzfák ültetésével.

Gyakran ír az újság arról, mennyire nehéz az érdekek egyeztetése a politikában. Ennél egy fokkal izgalmasabb a helyzet, ha az ember és az állat érdekei ütköznek. Az útépítő mérnök ilyenkor keserűen nevet, a nemzeti park a törvényre hivatkozik, az állatjogi aktivisták pedig Peter Singer filozófusra, aki szerint az állat és az ember a szenvedésben hasonlít leginkább.

Trágyaszállítás a külső körúton át

Hozzáedződtek a trágyaszaghoz a szegedi József Attila sugárút és a Makkosházi körút kereszteződésének környékén élők. A megye tiszántúli felének állattartó telepeiről gyakran erre viszik a trágyát Sándorfalva és a homoki földek felé. Vinnék másfelé is: az Algyő és Sándorfalva közötti Lénián tizenöt kilométert is lehetne spórolni, de az az út földes. A két önkormányzat szeretné leaszfaltoztatni, a nemzeti park azonban nem járul hozzá, a vonuló darvaknak ugyanis itt van a pihenőhelye, félő, hogy a nagyobb forgalom elzavarná őket. Egyesek szerint a darvak másutt a forgalmas úttól pár száz méterre ácsorognak, de a park szerint elég annyi, hogy egy ember besétál a pihenőhelyre, és a madarak örökre elszoknak. Kakas Béla sándorfalvi polgármester lapunknak megerősítette, a terv nem került le a napirendről.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobrok díszítik majd a vásárhelyi körforgalmakat

Hódmezővásárhely - A megyében egyedülálló kezdeményezésként Vásárhelyen szobrokat helyeznek el a körforgalmakban. Tovább olvasom