Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Csak nézelődni járnak a nagyáruházakba a tanyáról

Nagyáruházba jószerével csak azért mennek, hogy megnézzék, ott mennyiért kínálják a zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket. Őstermelőként náluk minden házi, a tejföl, a túró, a burgonya. Nem gazdagodnak meg, de annyi összejön, hogy boldoguljanak.
– Az a gazda, aki nem látja a napfelkeltét, nem gazda – bölcselkedett a 78 éves idősebb Mihály Tamás a Mindszenttől néhány kilométerre található tanyán. – Télen reggel 5 órakor, nyáron 4-kor kelek, és ébresztem a családot, az állatok nem várnak – vette át a szót 41 éves fia, Tamás.

Mihályéknak két tanyájuk van egymás mellett. Az egyik 1890-ben épült, a másik 1932-ben. A család felmenői állítólag már a tatárjárás idején is a környéken éltek, gazdálkodtak. Mindig több generáció lakott együtt. Sertést csak saját fogyasztásra tartanak, aprójószágot is. Tíz szarvasmarhájuk van. A tanya előtt gyümölcsfák: körte, alma, őszibarack, szilva. Burgonyát termesztenek, foglalkoznak sárga- és görögdinnyével is.

Három generáció gazdálkodik a mindszenti tanyán. Fotó: Schmidt Andrea - galéria

Mindent Vásárhelyről

A delmagyar.hu hivatalos Hódmezővásárhely Facebook-oldala, nem csak vásárhelyieknek.

 
– Nézelődni járunk a nagyáruházakba, húsra, zöldségre, gyümölcsre, tejtermékre nem költünk. Az árakat térképezzük fel, és bosszankodunk. Azon, mennyivel drágább a burgonya vagy az őszibarack, mint amennyiért mi el tudjuk adni – magyarázta a családfő. Őstermelőként hetente többször kínálják Mindszenten és Szegváron a portékáikat.

– Házi túrót, tejfölt és tejet is adunk el. 4-5 kiló túróval, 1 liter tejföllel, 20 liter tejjel megyünk a piacra – tette hozzá Tamás felesége, a 39 éves Terézia, aki házassága révén csöppent a gazdálkodásba. – Én egy pohár tejfölt 200 forintért adok, ugyanaz a méret egy nagyáruházban 350 forint. Előfordult, hogy az egyik nagy tejtermékgyártó cég vezetőjének rokona vásárolt nálam, és megjegyezte: majd rákérdeznek, hogy a gyárból kikerülő tejföl miért nem ilyen finom. Nem tanultam a tejföl- és túrókészítést, kitapasztaltam. Utóbbi akkor jó, ha nem morzsás, inkább krémes – árulta el Teri, aki túros lepényt sütött, kóstolót is kaptunk belőle.

A házaspárnak három gyermeke van. Tamás 21, Péter 11, Terézia 9 éves. Ők is kiveszik a részüket a munkából. A két fiú azt tervezi, a tanyán maradnak gazdálkodni.

Három generáció gazdálkodik a mindszenti tanyán. Fotó: Schmidt Andrea - galéria

– Mindkettő nagyon jó tanuló. Különórákra járnak, versenytáncolnak, Péter dobol, Terike gitározik – büszkélkedett az édesanyjuk. – Nemcsak követelőzni kell, hogy ezt vegyünk, meg azt, munkával is hozzá kell járulni, a gyerekeknek is. Nagyon szeretnek a piacon árulni – tette hozzá az anyuka. A 21 éves Tamás leérettségizett, mezőgazdasági iskolát végzett, ő az egész gazdaságban hadra fogható már. Élvezi a gazdálkodást, nem hiányzik neki semmi.

– A kicsik szoktak zúgolódni, hogy miért nem megyünk több napra nyaralni, úgy, mint az osztálytársaik. A jószágokat nem lehet magukra hagyni, inkább kirándulunk, búcsúba, fürdőbe megyünk. A gyerekek meg táborba – mesélte Terézia. Férje azt mondta: ha nem dolgoznak, nem élnek meg. Meggazdagodni nem fognak őstermelőként, de annyi összejön, hogy boldoguljanak. Édesapja – bár egész életében gazdálkodott, és még most is segíti a családot – egy fillér nyugdíjat sem kap. Maszek volt, nem jár neki – jegyezte meg a fia.

Olvasóink írták

50 hozzászólás
  • 50. era07 2013. március 07. 19:15
    „Emberek miért baj a gumicsizma! Ha ez kell a munkájához akkor ez kell, miért venne fel az öreg lakkcipőt, ha jön egy újságíró, miért kellene megjátszania magát! A cikk nem erről szól, hanem arról, hogy dolgoznak a kis magángazdaságukban. Meg nem tudom, hány olyan ember van, aki egy idős emberre akármit is rákényszeríteni, akarata ellenére!
    A gyerekekről miért nem beszél senki, hogy mosolyognak, játszanak, segítenek a szüleiknek és
    okosak is, és nem a négy fal közt ülve interneteznek és nem depressziósak!”
  • 49. queenmargareth1 2013. március 07. 13:33
    „43. Lucia 2013.03.06. 23:18 nem ismered te a tanyasiakat.SOSEM PÖFFESZKEDNEK!!!”
  • 48. sultane 2013. március 07. 12:02
    „én megértem, ha kevés a szalma az állatok alatt. Évek alatt egy bála ára az egekig szökött. Olyan búzafajtákat vetnek, amiknek kevés a szalmája. Gondolkodtatok azon, hogy aratás végén hová megy az a rengeteg szalmával megrakott kamion?
    Igen, megy az erőművekbe. Elégetjük, hogy áram legyen belőle. Az állattartók meg futkorásznak, hogy hol lehetne venni pár bálával? Lucernát nem vetnek már, alig lehet hozzájutni egy kis lucernaszénához, gyepszénához. Kukoricaszárat nem báláznak a parasztok, mert nem éri meg, drága, tönkreteszi a gépeket. inkább beledarálják a földbe elrothadni... :-(”
  • 47. mivan? 2013. március 07. 09:33
    „Szerintem rossz irányba indultak el a hozzászólók. Itt nem a tehén meg a tejföl a lényeg, hanem maga a család. Hogy él együtt 3 generáció. Gyereket nevelnek és próbálnak boldogulni saját erejükből. Öntudatosak és nem kuncsorognak.”
  • 46. zero 2013. március 07. 06:59
    „43 Tanyán laknak amit elég nehéz elkébzelni aki nem lépet még le a betonról hogy mit jelent .Nem mindenki cseréli a magassarkút a nappali és a wc között. Ilyen a tanyasi élet .”
  • 45. StencilAtya 2013. március 07. 03:32
    „gratulálok a DM fotósának..jó hogy nem nyomta bele a tehén hátsójába....”
  • 44. allegro 2013. március 07. 02:28
    „Ahol állat van, ott piszok is van el kell fogadni, ezzel jár, attól még lehet higiénikusan készíteni a tejtermékeket.
    Hogy letűnt korszak volna? Tartok tőle, hogy nem. Sok helyen ez a valóság. Ez az igazi tanya, nem a módosgazdáé, hanem az átlag tanyasi embereké. Persze a számítógép mellett a panelból mindebből semmit nem látni. Mifelénk nem farmergazdaságok vannak, hanem egyszerű tanyai emberek, mint ők. A Dél-alföld, és különösen térségünk kifejezetten tanyás vidék, ez a valóság. Legtöbb helyen pedig ott a számítógép, internet, minden, a modern életvitelhez szükséges dolog. És nem feltétlen a konyhában vagy az istállóban kell ezeket keresni. Az miért nem lehetne ma is olyan, mint akár 50 vagy 100 éve? Nem trendi? 6 embernek kell megélnie. A gyerekek már különórákra járnak...mi bent a faluban/városban nem is járhattunk ilyesmire..volt az őrsi óra és kész.
    A városi népek már fizetnek azért, hogy ilyen helyre eljussanak...hogy lássák az életnek ezt az oldalát is, hogy közelebb kerüljenek a természetes élethez. Sokan pedig kényszerből mennek és fognak menni tanyára, őnekik pedig ez az életforma.
    Vegyük észre milyen büszkék a szép faragott asztalra, székre, a falvédő sem mindennapi konyhai látvány, még tanyán sem!”
  • 43. Lucia 2013. március 06. 23:18
    „Nekem is az elképesztő igénytelenség jön le a képekről! Az, hogy a tehenek gondozatlanok (nálam hozzáértőbbek már leírták), az egy dolog. Na de, hogy az öreg (gondolom a birtok teljhatalmú ura) ott pöffeszkedik a sz@ros gumicsizmájában az étkező asztal mellett, az már a primitívség netovábbja. Látszik rajta, csak nézelődni jár a nagyáruházakba. Pedig vehetne valami normális ruhákat magának, ezeket, amikben modellt állt (ült) meg elégetni kellene!”
  • 42. macs 2013. március 06. 21:43
    „39. agi50,
    tényleg nem érted, mit mondok? Ezek az emberek sokat dolgoznak és szerényen élnek. És kell hogy profitot termeljenek, mert abból tudnak új állatokat, gépeket venni. Amikor eladja a tejfölt a piacon, abban is tartalmaznia kell a hasznot. Ne mond, hogy önköltségi áron adja! :-)
    Egyébként miért durvulsz? Te arról beszélsz, hogy milyen finom és tartalmas a tejföl, én meg arról, a hölgy nyugodtan adhatná 275-ért is, mert a kedves vevő akkor is megspórol 75 forintot. Sőt, tovább megyek, ha ez a tejföl házi, finom, és valóban tejföl, nem holmi bolti vacak, akkor nyugodtan kérjen érte 350 forintot.”
  • 41. jozko 2013. március 06. 20:41
    „31. czindli:

    Elhullajtottam már a csikófogaimat, láttam, tapasztaltam ezt azt.
    Szoktam volt írni egynémely hozzászólásomban : csak innen az eke szarva mellől osztom az észt...
    Tény, hogy ez nem egészen így van: "kinyűgölődtem", messzire vetett a sors, bejártam a fél világot - de emberséget tanultam gyerekkoromban / és sok minden mást is/ a nagyszüleim tanyáján.
    Parasztok voltak, a szó legnemesebb értelmében - nem zsellérek, nem napszámosok.
    A magukén gazdálkodtak - még a "Tsz idők" elején is - és mondhatom, én abban a parasztgazdálkodásban rendetlenséget, szemetet, tisztátalanságot, elhanyagolt állatokat - sőt felesleges dolgot soha nem láttam.
    Mindennek, mindenkinek megvolt az értelme, a feladata, a rendje!
    Ha így tetszik, magasra tették a mércét - én a közelükbe sem érek.
    De a rendetlenséget, az elhanyagolt állapotokat, a gazdátlannak tűnő állatokat - és ami "átjön" a cikkben és a fotókon - csak annak tudom látni, ami.
    Ahogyan a hozzászólásaimban azt leírtam leírtam.
    Sokat vásárolok a piacon - de természettesen az áruházakban is.
    A mércém ott is magas /ami nem jelenti azt, hogy nem veszek meg "akciós" árút - természetesen nem lejárt szavatosságút - ha jól megfigyeled, időnként a kereskedők taktikai húzóárakat alkalmaznak a jó minőségű reguler árúkra is - csak oda kell figyelni!/
    A mondanivalóm lényege - több hozzászóláson keresztül - az volt, hogy jobban meg kellene nézni, milyen élethelyzetek valók publikálásra - mert szerintem ez itt rosszul sikerült!”
  • 40. zero 2013. március 06. 20:29
    „Ha több ilyen ember volna a világ is jobb volna”
  • 39. agi50 2013. március 06. 20:10
    „37.macs- milyen profitot, épp hogy megélnek és rengeteget dolgoznak... profitot én veled tudnék csinálni eladnám a mü.poharat -raknék bele valamit- Te meg nagytudásu megvennéd, ugyis csak azt néznéd van -e rajta ÁFA, meg hogy a mennyiség mennyi.. azt hogy mi van benne az az én titkom lenne, de garantáltan jó nagy profittal adnám az ilyen észkombájnoknak. Na ez nagyon tetszene, de hogy másoknak az értékeit, akár munka, akár lelki eredetű ilyen módon lebecsülni ez nem val valami magas emberi értékekre. De gondolom amit leirtam fel se fogod, jó a lelki szegényeknek.”
  • 38. Timike74 2013. március 06. 19:53
    „Szomorú tény,hogy a hozzászólók-tisztelet a kivételnek-nem értették meg,hogy miről is szól ez a cikk..”
  • 37. macs 2013. március 06. 19:49
    „30. macusnéni,
    ez nagyon tetszik! "azt tanuljuk meg,hogy kell 10 Forintból százat csinálni," vagyis azt, hogy lehet profitot, mondhatni extra-extra-extraprofitot csinálni. Akkor most miért haragszunk arra, aki a befektetéséből profitot akar. Végül is ez a család se csinál mást, mint a munkájával profitot termel, amiből fejleszti a gazdaságát ezzel alapozza a gyerekei jövőjét.”
  • 36. almostevil 2013. március 06. 19:45
    „Csak egy apró szösszenet: a nagy áruházakat nem nekünk magyaroknak építették itt Szegeden, hanem a szerbeknek és a románoknak. Tehát nincs ebben semmi szégyellni való vagy negatívum.”
  • 35. queenmargareth1 2013. március 06. 19:44
    „32. abai 2013.03.06. 18:34 aki sosem élt így, csak elítélni tud, tudnak fújni a városi baromi nagy paneltisztaságról:)de állatokat ugye nem tartanak, mármint hobbiállatot lehet.még nem jött az a hozzászólás, hogy az én feleségem iszonyat tisztaságot tart fenn:)
    boltban vehetjük a tejet, ott nem látod a trágyás tehenet, de attól még lehet benne akármi, sőt!:)
    pedig, hát a kolbászt mibe töltjük?töltöttük?:)a disznósajt micsoda?a pacal?a zúzapöri?:)))a tojás azon a lyukon jön ki ahol a tyúxar, sőt!petesejt!”
  • 34. era07 2013. március 06. 18:45
    „Mi ismerjük őket:
    Nagyon jó emberek! Mindig barátságosak és becsületesek!
    A gyerekek meg értékelik a munkát nem úgy, mint a mai fiatalok, akik csak követelőzni tudnak!”
  • 33. radic 2013. március 06. 18:44
    „Nem tudom mi az igénytelenebb: a saras, kissé hepehupás, de amúgy tiszta tanyasi udvar, vagy a városi beton a maga bokáig érő szemetével.”
  • 32. abai 2013. március 06. 18:34
    „Sajnálom, hogy az igénytelenségről szól a hozzászólók egy része. A képeken egy letűnt korszak letűnt életformája látható. És most ne nekem írogassanak majd az okosok, hanem menjenek ki, s éljenek ilyen körülmények között...”
  • 31. czindi 2013. március 06. 17:59
    „28. jozko, bizony forog! És jól teszi! Mi is ezt ettük, és fölnőttünk, élünk, egészségesek vagyunk! Ha te tudnád, mi szemetet eszel meg a boltok pultjairól...azok sokkal károsabbak. Néha olvasol az újságban ezt-azt - most pl a lóhúsról, nos ez csak a jéghegy csúcsa!
    És igen, ezt kellene. Csak az a baj, hogy aki a segíjekért jár, meg a markát tartja, az nem olvas ilyesmit. Arra - no meg a kertje művelésére - nincs ideje, mert akkor hogy nézhetné a parabola-antenna 60 csatornáját?
    30. macusnéni , gratula! Kár, hogy a Te írásod is csak "pusztába kiáltott szó..."”
50 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Világszerte ismerik a vásárhelyi citerás hangszereit

Ritka és szép mesterség birtokosa a hódmezővásárhelyi Szakál László. A ma már hatvan éves mestert 8 éves kora óta mély szerelem fűzi egy hangszerhez. Tovább olvasom