Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Eddig nem látott dokumentumok a Doni-katasztrófáról

Hódmezővásárhely - Fáklyás felvonulással, kiállítással és kerekasztal-beszélgetéssel emlékeznek Hódmezővásárhelyen nagyapáink Mohácsáról.
Az Emlékpont Múzeumban nyíló tárlaton eddig nem látott dokumentumokat is megtekinthetnek az érdeklődők a Doni-katasztrófáról, a magyar hadtörténelem legnagyobb veszteségét okozó szovjet offenzíváról.

A széles közönség által még nem látott dokumentumokat is megtekinthetnek az érdeklődők az Emlékpont doni kiállításán. Többek között a fronton katonák által saját kézzel készített képeslapokat, amelyeket szeretteik számára rajzoltak, festettek a honvédek – abban bízva, hogy minél hamarabb láthatják őket. Közel 150 ezer magyar fiatalembernek és közöttük 150 hódmezővásárhelyi lakosnak azonban ez az öröm soha nem adatott meg, mert a pergőtűzben vagy a kegyetlen hidegben elpusztultak a Don-mentén és mindörökre orosz földben nyugszanak. Számukra állít mementót a vásárhelyi kamara-kiállítás, amelyen láthatóak lesznek egy vásárhelyi katona kint készített fotói is. A honvédek doni mindennapjait Karai László örökítette meg, aki egy szerencsés véletlennek köszönhetően élte túl 1943 januárjának borzalmait. Közvetlenül mellé csapódott be egy gránát, amely ha felrobban, darabokra tépte volna a vásárhelyi férfit és társait is. A gyilkos eszköz azonban néma maradt, csak pörgött az aknalövedék, de nem robbant fel.

Az Emlékpont Múzeumban nyíló tárlaton eddig nem látott dokumentumokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Az Emlékpont Múzeumban nyíló tárlaton eddig nem látott
dokumentumokat is megtekinthetnek az érdeklődők.

Kiállításra kerül egy vásárhelyi katona által a doni áttörés után néhány nappal talált tábori imakönyv is, amit megtalálója elesett harcostársa és a doni áldozatok emlékére haza hozott, így lehet része a hódmezővásárhelyi mementó-tárlatnak.

Megtekinthetik az érdeklődők azt az 1983-ban kiadott könyv, a Pergőtűz egy példányát is, mely a doni katasztrófáról szól és 1 héttel a megjelenése után a doni tragédiára érzéketlen kádári hatóságok betiltottak és bezúzásra ítéltek. A több mint 80 ezer példányban napvilágot látott kötetből alig maradt fenn néhány. Az egyiket – több szempontból is mementóként - most az Emlékpontban nézheti meg az utókor.

Eddig nem látott dokumentumokat állítanak ki a Doni-katasztrófáról.
Eddig nem látott dokumentumokat állítanak ki a Doni-katasztrófáról.

A január 18-ig látható tárlat az Emlékpont Múzeum szervezésében Kárai László hagyatékára építve a vásárhelyi levéltár és Kovács Ferenc magángyűjtő közreműködésével jön létre. A kiállítást dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő nyitja meg.

A „Nagyapánk Mohácsa, a Don-kanyar" című vásárhelyi megemlékezés az Emlékpont Múzeumban január 12-én, hétfőn 17 órakor kezdődik. A tárlatmegnyitót követően a doni tragédia szakértői: Szakály Sándor egyetemi tanár, Halmágyi Pál, a makói múzeum igazgatója és Pintér István történész kerekasztal-beszélgetés keretében vizsgálják, hogy mi vezetett sok tízezer ifjú magyar katona szörnyű halálához.

A kerekasztal-beszélgetést követően fáklyás felvonulás lesz az Emlékponttól az Andrássy úton a Kossuth téren át a Hősök teréig, ahol az emlékezők megkoszorúzzák a második világháborús emlékművet.

Olvasóink írták

  • 4. comet 2009. január 10. 14:25
    „a magyarok idő előtti átállásában nem voltak érdekeltek a szövetségesek az ország viszonylagos nyugalma miatt.
    Horthy Miklós borotva élen táncolt és a végletekig ellenállt Hitlernek. Oroszország megtámadásából egyrészt nemigen húzhatta ki magát, másrészt kommunista ellenéségét figyelembe véve ezt még elfogadható áldozatnak tarthatta. Horthy nem volt a Németek bábja amit jól példáz a zsidóság deportálásának megtagadása (ami kimondottan dühítette Hitlert) ill. a megszállt országban a budapesti gettó páncélosok általi védelmének elrendelése és Eichmann kiutasítása az országból. Horthy-t fegyverrel, fia elrablásával kényszerítették a hatalom átadására az általa korábban börtönben őrzött Szálasi-nak.
    A magyar hadsereg a Don-kanyarnál elsősorban a német megszállástól védte az országot.
    A Nürnbergi per után maga Sztálin utasította el azt a magyar kérést hogy Horthy-t hazahozzák és bíróság elé állítsák. Horthy-t másodszor már tanúként hallgatták ki Nürnbergben, Portugál apanázsához amerikai zsidók is hozzájárultak.”
  • 3. aranka2 2009. január 10. 09:04
    „Pedig az adott időszak értékelése egy mondatban ennyi.
    Meglehetősen történelmietlen a "mi lett volna, ha..." de folytassuk. Hitlerék a régi jó elv alapján folyamatosan megosztották közép-európai kis csatlósaikat. Lenéztek bennünket is, a többieket is, tökéletesen egyformának ítélve meg bennünket. Kivétel talán Antonescu volt, akit Hitler kedvelt. Ennek ellenére a 2. bécsi döntés nekünk kedvezett, de nagyon. Azaz akkoriban sem az indulatok, hanem az érdekek határozták meg a németek politikáját. Szomszédaink meg folyamatosan árulkodtak ránk, ahogyan mi is rájuk, ez mindegy volt. Egy korábbi német megszállás meg, ha átmenetileg több keserűséget is okozott volna az országnak (pl. valószínű, hogy a budapesti zsidóság is elpusztul, nem csupán a vidéki), a végelszámolásnál sokat jelentett volna az országnak. A kommunista rendszer borzalmait biztosan nem úsztuk volna meg, de feltehetően valamivel nagyobb alapterületű Magyarországon kaptuk volna a képünkbe.”
  • 2. Örvájn 2009. január 09. 18:35
    „Bárcsak ilyen egyszerű lenne a fenti időszak értékelése, ,,Don-kanyar csak egy országvesztő politikának csődjét jelenti". Játszunk el a gondolattal, az 1942 tavaszán a II. magyar hadsereg hadműveleti területre történő kivonulásához nem járul hozzá a magyar királyi kormány és ezt közlik a III. Birodalom hazánkba látogató vezetőivel. (1942 január 6-9.-én Ribbentrop német külügyminiszter Budapesten a teljes magyar haderő rendelkezésre bocsátását kívánja a kormányzó úrtól. A részletek megtárgyalására érkezik Keitel tábornagy január 20.-án Magyarországra, a magyar politikai és katonai vezetés egy kilenc gyalogos- és egy páncélos dandárból álló hadsereg rendelkezésére bocsátását ígéri meg. Ez a német követelések mintegy 40 % -ának kielégítését jelenti.) Mi történt volna? Környező országok vezetői rohannak a német nép vezéréhez és bőszen hivatkoznak a magyarok hűtlen szövetségesek, megbízhatatlanok, stratégiai elhelyezkedésük miatt a háborúból nem maradhatnak ki. Nem kívánok célozni Antonescu marsall Magyarország megszállására tett többszöri ajánlatára. Azt hiszem a magyar korlátozott függetlenségnek nem 1944 márciusában lett volna vége, hanem 1.5-2 évvel előbb. Arra gondolom, nem kell hivatkozni -mi történt volna az egyébként is igaztalanul sokat szenvedet és vesztett magyar zsidósággal, illetőleg a cigánysággal. Nem beszélve a magyar politikai elitről gróf Bethlen Istvántól - Echardt Tiboron át Tildy Zoltánig. Szóval vesztetünk fájdalom nagyon sokat, de lehetett volna többet is! Még egy gondolat országvesztő politika: gróf Teleki Pál 1941 tavaszán a - magyar miniszterelnöktől elvárható helytállást- világviszonylatban is csak a legnagyobbakéhoz mérhető módon (tragikus körülmények között, de az ország reménytelen kiszolgáltatott helyzetét jellemzően) valósította meg. Végül elgondolkodva, igaz sokkal kisebb mértékben is, de jelen vagyunk egy katonai szövetség tagjaként kis hazánktól nagyon távoli hadszíntéren . . . . . .”
  • 1. aranka2 2009. január 09. 14:18
    „Szakály Sándort idézem (ÉS 2009. jan 2):
    "A magyar királyi 2. honvéd hadsereg létszáma 1943. január 1-jén:
    Élelmezési létszám: 194 334 fő. Szabadságon kb.: 10 000 fő, összesen: 204 334 fő.
    1943. április 6-án (miután a hadsereg hátravonása tejesen megtörtént):
    Élelmezési létszám: 100 838 fő. Szabadságon kb.: 7500 fő, összesen: 108 318 fő. Hiány április 6-án: 96 016 fő.
    Az utóbbi ,,összetétele": ,,Kórházvonaton hazaszállított sebesültek és betegek IV. 6-ig: 28 044. Fogoly (az orosz rádió hivatalos jelentése szerint): 26 000. Hazaszállított és fogoly összesen: 54 044. Véres veszteség kb. 41 972." Eme számban benne foglaltatnak a katonák és munkaszolgálatos veszteségei is.
    Az 1942. április 11-e és 1942. december 31-e közötti véres veszteség (elesett, eltűnt, megsebesült, hadifogságba került) mintegy 30 000 főre tehető. Így a közel egyéves hadművelet során az összveszteség mintegy 49 ezer hősi halottat, 49 ezer sebesültet és mintegy 28 ezer hadifogságba került katonát és munkaszolgálatost ,,tett ki". Szerencsére ez nem ,,több százezer", de azon családoknak, akik szeretteik közül elveszítettek bárkit is, örök fájdalom és soha nem feledhető emlék.
    A felmérést végzőknek, politikusoknak, publicisztikát íróknak pedig csak azt tudom ajánlani: történelmi tényeket csak tiszta forrásból! Mert vannak olyanok. Igaz, azok ,,megszólaltatásához" idő és türelem szükségeltetik, és nem biztos, hogy az azok alapján leírtakat azok is elolvassák, akik akár csak érintőlegesen foglalkoznak egy-egy témával.
    A magyar királyi 2. honvéd hadseregre vonatkozó esetleges újabb felmérés előtt a ,,kérdezőbiztosok" olvassák el - de legalább olvassanak bele! - Szabó Péter: Don-kanyar. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg története (1942-1943) című, három kiadást is megért, forrásokra épülő monográfiájába. Érdemes!
    P. S.: A közölt adatokat lásd az ,,ajánlott munka" (Corvina, Bp., 2001) 382. oldalán."

    Tessék tehát csínján bánni a számokkal.

    A cím, Nagyapánk Mohácsa hamis, túlzó és félrevezető.
    Mohács a középkori magyar állam bukásának jelképe, a Don-kanyar csak egy országvesztő politikának csődjét jelenti. Mohácsnál a magyar államot érte támadás, a Don-kanyarba a magyar állam zavarta ki fiait. Mohácsnál a magyar érdek szenvedett vereséget, a Don-kanyarban idegen érdekekért haltak meg az emberek. Mohácsnál a török sereg volt idegen hódító, a Don-kanyarban a magyar katonák. Ezek annyira alapvető különbségek, hogy a két történelmi esemény összehasonlítása a címben jelzett módon nem egyszerű történelemhamisítás, hanem annál több: félrevezetés.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendelők, ügyelet – új helyen

Hódmezővásárhely - Öt rendelőnek, a csecsemőgondozónak és a központi orvosi ügyeletnek is otthont ad Vásárhelyen az egykori KÉV-székház földszintje. Míg az emeleten 31 önkormányzati bérlakást alakítottak ki, addig lent gyógyítanak. Tovább olvasom