Az állványok egyelőre maradnak. A sok vitát kiváltó épületet nem tudják átadni május első napján. Fotó: Tésik Attila

Május elsején avatták volna fel – legalábbis az eredeti elképzelések szerint – a vásárhelyi Emlékpont épületét. Az azonban már biztos, hogy a hétfői nyitásból nem lesz semmi. Háromhetes csúszásban vannak a munkával, tudtuk meg Lázár János polgármestertől, ugyanis az időjárás hátráltatta az építkezést. Május végén viszont próbaüzemet szeretnének tartani, s júniusban megnyílhat az oktatási központ a nagyközönség előtt.

A beruházás költségvetése az előirányzatnak megfelelő, azaz összesen mintegy 600 millió forint – állapította meg a polgármester.

Az 1944 és 1990 közötti időszakot bemutató múzeum célja, hogy a város szocialista korszakát egyéni sorsokon keresztül mondja el. Az elmúlt egy év alatt több száz tárgyat ajánlottak fel a helybeliek az Emlékpont számára – tudtuk meg Tallai Gábortól, a budapesti Terror Háza Múzeum programigazgatójától. A vásárhelyi központ létrehozásában ugyanis a Terror Háza munkatársai is segédkeznek.

Könyvek, kitüntetések, rádiók, a vásárhelyi vállalatok – Hódiköt, Fémipari Vállalat vagy a mérleggyár – termékei is megtalálhatók az adományok között. De igazi különlegességek is láthatók lesznek az Emlékpontban. Ilyen például az az elektromos meghajtású Puli kisautó, melyet a '80-as évek végén gyártott a Hódgép, s néhány évvel ezelőtt még használták is a vásárhelyi önkormányzatnál. Ugyanakkor az a vörös csillagos zászló is gazdagítja majd a múzeum anyagát, amely a város rendszerváltozás előtti lobogója volt, s egykoron a tanácstermet díszítette. A lobogóra egyébként igen rossz állapotban, a városháza pincéjében bukkantak rá. Persze monumentális alkotások is helyet kapnak az Emlékpontban. Ott lel majd új otthonra Lenin, valamint a vásárhelyiek által csak Iván-szobornak nevezett szovjet katona emlékműve is.

Közel háromezer fénykép is összegyűlt, s ezek pontos lenyomatai az 1944 és 1990 közötti Vásárhely épületeinek, valamint felelevenítik a városban zajlott eseményeket. A levéltári gyűjteményen kívül pedig több ezer oldalnyi írott dokumentumra is szert tettek. A fotókat, újságokat, bírósági jegyzőkönyveket, hivatalos iratokat, okleveleket digitalizálják, valamint rendszerezik, s ez alkotja majd az Emlékpont kutatói adatbázisát.