Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Egykori rabtábor teljes makettjét kapta meg az Emlékpont

Hódmezővásárhely - Elkészítette az 1950-53 között működő tiszaszentimrei 9-es tábor teljes tervrajzát és 1:100-as méretarányú makettjét az egyik kitelepített, Kiss Kálmán: a Hortobágyon három évet raboskodó férfi művét fölajánlotta hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak, hogy bemutassák a Recsk - kényszermunkatáborok 1950-53 című időszaki tárlaton.
Blazovich Péter, a közgyűjtemény vezetője elmondta, hogy a hortobágyi rabtáborokat 1950 nyarán alakították ki egykori majorsági épületekből. A birka- vagy disznóhodályokba 70-80 kitelepítettet zsúfoltak be embertelen körülmények között. A bírói ítélet nélkül fogvatartottaknak napi 12 órát kellett dolgozniuk. A tizenkét tábor lakói főként mezőgazdasági munkát végeztek, de részt vettek a folyószabályozásban és a vízi erőmű építésében is. A táborlakók a megerőltető munka és a zord körülmények ellenére semmilyen orvosi ellátást sem kaptak, így magas volt köztük a halálozás.

A rabtáborokba 1950 nyarán először a határsávban élők közül kerültek, 1951-től pedig a nagyvárosi értelmiségiek közül a rendszer ellenségének nyilvánítottak telepítették ide családtagjaikkal együtt - idézte fel a történész, hozzátéve: 1953-ban, Sztálin halála után a táborokat felszámolták, az ott jogtalanul fogva tartottakat szabadon engedték, de aláíratták velük, hogy a történtekről senkinek sem beszélhetnek.

A makettet készítő Kiss Kálmánt néhány nappal jogi egyetemi államvizsgája előtt hurcolták el 1950 nyarán a Tiszaszentimre 9-es tanyára. Három évet töltött a táborban, ahol későbbi feleségét is megismerte. Szabadon engedése után segédmunkásként, majd tervezőként dolgozott, ez segítette abban, hogy rendkívül precízen elkészíthesse a tábor tervrajzát és az épületek makettjeit azok berendezéseivel együtt.

A ma nyolcvanöt éves férfinek néhány esztendeje régi álmát is sikerült valóra váltania, megszerezte jogi diplomáját.

Olvasóink írták

  • 5. UtólagKapitány 2011. március 23. 07:52
    „Apátfalvi**

    Teljesen félre értelmezel. De, ha már itt tartunk, akkor más városokban a múzeumok termelnek is némi bevételt. Én az Emlékpont kávézóján kívül sehol máshol nem láttam még embereket. A város által kötelezővé tett látogatásokat is le kell számítani. Nem a múzeumról van szó, hanem ha ez kerül szóba mindig repkednek a 500-800 milliók, hogy ment az Emlékpont fejlesztésére. MUNKAHELYET KELLENE TEREMTENI! Nem az Emlékpontba kellene minden lóvét beleinvesztálni, meg nem búvárközpontot kellene építeni, meg kamu kitalált fejlesztésekre pénzt ölni, hogy a te fajtád meggazdagodjon. Mert mindez ad pár embernek munkát, de ez nem hiszem, hogy elegendő, hogy eltartsa a várost. NORMÁLIS munkahely kellene. Ha akarod lebetűzöm neked. Na menj el ne késs, mindjárt 8 óra, indulnod kell az Emlékpontba ülni reggeltől estig a semmiért.”
  • 4. Apátfalvi** 2011. március 22. 22:54
    „<moderálva>

    "ez mekkora bevételt termel a városnak?"

    akkor most zárjunk be minden múzeumot, galériát, uszodát, kultúrházat, szabadidőközpontot...? Inkább aludtál volna a hozzászólás helyett, holnap biztosan nehéz műszak vár rád a cementgyárban...”
  • 3. hajnalka 2011. március 22. 22:23
    „Az Emlékpont fűtése nem probléma, a Bethlené igen...
    Valahol megzakkant a fontossági sorrend.
    Vagy lemaradtam...”
  • 2. UtólagKapitány 2011. március 22. 20:15
    „fúúú de jó, menjünk nézzük meg, és ez mekkora bevételt termel a városnak? Évi 1-2 milliárd? Több? Uhh! Elképesztő”
  • 1. frakk 2011. március 22. 16:42
    „Szerintem is ez az élet legfontosabb része :(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vásárhelyi Fidesz: lejárató hadjárat Lázár János ellen

Példátlan hamisításról beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Almási István vásárhelyi alpolgármester azzal a hangfelvétellel kapcsolatban, amelyen Lázár János vásárhelyi polgármester hallható. Tovább olvasom