Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

Életük része az éneklés

Székkutas - Énekszó hallatszik minden szerda délután Székkutason a helyi emlékházból. Ott próbálnak a Kamilla Dalkör tagjai.
Jókedv uralja a helyi múzeum tisztaszobáját. Az asszonyok az esős délutánon két népdal között forró teát kortyolgattak, beszélgettek. – Margitka, mikor is született a fiad? Akkor alakult meg az első dalkör – kérdezte a csoport egyik tagját Csikós Miklósné, a Kamilla Dalkör vezetője. Az asszonyok elárulták: annyi dátumot kell megjegyezniük, hogy úgy a legegyszerűbb, ha valamilyen más, fontos eseményhez is kötik őket, mint Margitka fiának születése, ami 1962-ben történt.

– Az első hónapok próbával teltek, majd 1963. március 8-án léptünk fel először – vette át a szót Dura Imréné, aki a kezdetektől tagja a dalkörnek, s ő a hölgykoszorú rangidőse, 86 éves lesz. Rajta kívül még ketten járnak 52 éve a dalkörbe. Mint megtudtuk, Berei Béláné irányításával kezdték a munkát a település dalos kedvű asszonyai és férfijai, akkor még férfiének is zengett a kórusban. Berei Béláné kántortanító volt a faluban. Több mint 30 tagja volt a dalkörnek, énekeltek négy szólamban is. Számos fellépésük volt. Csikós Miklósné 1993-ban, vagyis 21 éve vette át a dalkört. Azóta az ő irányításával énekelnek a régi és új népdalkörösök. Náluk nincs fluktuáció, csak az marad el, aki meghalt, vagy nagyon beteg.

Székkutas szinte minden rendezvényén fellépnek a Kamilla Dalkör tagjai. Fotó: Kamilla Dalkör
Székkutas szinte minden rendezvényén fellépnek a Kamilla Dalkör tagjai. Fotó: Kamilla Dalkör

– A faluban szinte minden ünnepen fellépünk. Remek kapcsolatot ápolunk a környék népdalköreivel is, Csongrád megyéből a szegváriakkal, mindszentiekkel, mártélyiakkal, hódmezővásárhelyiekkel, Békés megyéből az orosháziakkal, csorvásiakkal, nagyszénásiakkal – tette hozzá Csikós Miklósné. A csongrádi települések dalkörei közül külön kiemelte a nagymágocsi népdalkört, amely azért is kedves számukra, mert három héttel később alakultak, mint ők. A székkutasi asszonyok több mint egy évtizede vették fel a Kamilla nevet. Azért esett a választásuk a környéken is honos gyógynövényre, mert a településen is működik gyógynövényüzem, másrészt pedig akárcsak a kamilla, a népdaléneklés és a nótázás is „gyógyhatású". Rengeteg népdalt és nótát ismernek. A kör vezetője néhány éve összeszámolta, 450 dalt énekeltek közösen, de ennél jóval többet ismernek. Munkásságukat több díjjal is elismerték. Az elmúlt 20 évben két országos minősítő versenyen is szerepeltek, ezüst és bronz minősítést kaptak. A Magyar Televízió nézői kétszer is láthatták műsorukat. 2003- ban Székkutasért-díjjal jutalmazták az asszonykórust, 2013-ban pedig Murgács Kálmán-emlékdíjban részesültek. 2011 is emlékezetes marad számukra. Akkor készült a Népdalok, nóták című CD-jük, amelyet a helyi harmonikaklubbal közösen készítettek.

– Egyszer olyan meleg volt, hogy alig kaptunk levegőt az iskola könyvtárában, de hősiesen tűrtünk mindent a végeredmény érdekében – idézték fel nevetve az asszonyok. A lemezen többek között az egykori mintagazda, Gregus Máté kedvenc dalaiból, Murgács Kálmán nótáiból, Csongrád megyei népdalokból is előadtak egy- egy csokrot. Palóc népdalokat is hallani a CD-n, amit Papp Károlyné Gizike néni állított össze. Ő a falu óvó nénije volt, több hangszeren is játszott, Murgács Kálmán, a híres nótaszerző tanította hegedülni, aki 13 évig élt Székkutason. S ha már Murgács Kálmán nevét megemlítettük, nemrégiben alakult meg a Murgács Kálmán Nótaklub, amelynek tagjai főként a népdalkörös asszonyok. Így a szerdai összejöveteleiken az első órában népdalokat énekelnek, a másodikon pedig nótákat tanulnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Fekete Sas Kupáért táncoltak

Gyönyörű hölgyek, elegáns férfiak, szebbnél szebb ruhák. Négy korosztályban, standard és latin táncokban mintegy negyven pár mérte össze tudását pénteken, Hódmezővásárhelyen. Tovább olvasom