Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Emlékpont: fél évszázados időutazás

Másfél éves készülődés után, július 7-én nyitja meg kapuit az Emlékpont Vásárhelyen. Az 1944 és 1990 közötti időszakot egyéni sorsokon keresztül bemutató új múzeum ötletgazdája Lázár János, a város polgármestere. Az Emlékpontban a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária által vezetett történészi csapat tervei alapján mi történt a szocializmusban Vásárhelyen.
Iván az utcáról a múzeumba költözött. Fotó: Tésik Attila
Hódmezővásárhely félszáz éves politikatörténetét mutatja be az Emlékpont, Vásárhely új múzeuma. A nagyszabású kiállítást rendező csapatot történészek, építészek, belsőépítészek alkották. A munkát Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója ve-
zette.

Sok vásárhelyi ajánlott fel a korszakból származó tárgyat. De a szervezők országos lapokban is keresték az egykori szemtanúkat, az emlékezni akarókat. Névtelenül is elmesélhették történeteiket az új múzeum weblapján. Az Emlékpont-irodában naponta 10-en, 15-en jelentkeztek – hallottuk Elek András irodavezetől.

Járható filmként működik

Tavaly nyáron az új múzeumnak szánt épület F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész tervei alapján, Sándor János vezető tervező közreműködésével készült, aki „járható filmként" jellemezte az Emlékpontot, a vásárhelyiek kitárulkozását. 

História

2005. január: A vásárhelyi közgyűlés hozzájárul az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ létrehozásához.
2005. április: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a vásárhelyi múzeum történész koordinátora, valamint Gerő András történész ismertetik az 1944 és 1990 közötti időszakot bemutató kiállítási anyag történészi koncepcióját.
2005. június: Megkezdődik az Andrássy utca 34. szám alatti épület átalakítása. Megnyitja kapuit az anyaggyűjtéssel foglalkozó Emlékpont-iroda.
2005. november: Közgyűlési beszámoló a múzeum történészi munkálatairól.
2006. április: Már több száz tárgy gyarapítja a humán oktatási központ kiállítási anyagát.
2006. május: Madácsy Tamás történészt bízza meg a vásárhelyi közgyűlés Vásárhely új létesítményének irányításával.
2006. július 7.: Emlékpont-avatás 
Több száz tárgyat, háromezer fényképet ajánlottak fel a helybeliek a múzeum javára. Könyvek, kitüntetések, rádiók, a vásárhelyi vállalatok – Hódiköt, Fémipari Vállalat vagy a mérleggyár – termékei is megtalálhatóak az adományok között. Persze különlegességek is, mint egy elektromos meghajtású Puli kisautó, melyet a ’80-as évek végén gyártott a Hódgép, s néhány évvel ezelőtt még használtak is a vásárhelyi önkormányzatnál.

Lenin és Iván beköltözött

Az a vörös csillagos zászló is gazdagítja a gyűjteményt, egykor a tanácstermet díszítette. Monumentális alkotások is helyet kaptak az Emlékpontban. Lenin szobra az épület homlokzatán kialakított párkányon üldögél, de az Andrássy utcán lelt új otthonra a vásárhelyiek által csak Iván-szobornak nevezett szovjet katona is. A levéltári gyűjteményen kívül több ezeroldalnyi írott dokumentumra is szert tettek. A fotókat, újságokat, bírósági jegyzőkönyveket, hivatalos iratokat, okleveleket digitalizálják, rendezik, s ez alkotja az Emlékpont kutatóbázisát.

Az ötlet

„Az Emlékpont – Fél évszázad Humán Oktatási Központ az 1944 és 1990 közötti időszak hangulatát adná vissza, a korszakot átélt helyiek elbeszélése, véleménye alapján, vagyis nem plakátokkal, vitrinekkel teli zsúfolt kiállítóhely lenne." Így foglalta össze ötlete lényegét másfél évvel ezelőtt Lázár János vásárhelyi polgármester a közgyűlésen a városba tervezett új múzeumról.

Oktatási központ születik


Vásárhely új múzeumának irányításával Madácsy Tamást bízta meg a közgyűlés. A fiatal történész fontosnak tartja, hogy a múzeum kiemelt szerepet töltsön be a város oktatási és kulturális életében.

Az időutazáshoz kilenc kiállító terem várja az érdeklődőket. Egy-egy terem foglalkozik a második világháború vásárhelyi áldozataival, bemutatja az egykori ellenállókat, a Fehér Gárda szervezkedést, és fejet hajt a kivégzettek, illetve bebörtönözöttek, agyongyötörtek, tönkre tett életek előtt. Papok, lelkészek vallanak arról, miként tudtak az a vallás és egyházellenes ideológia szorításában megmaradni. Feltárul az Államvédelmi Hatóság, a munkásőrség és az ügynökök által uralt időszak.

Az emelet a Kádár-korszak puhadiktatúráját idézi. De Vásárhely gazdag művészetét bemutató „galériába" is várják az Emlékpont július 7-i nyitását követően a látogatókat, mégpedig a retrohangulatú sportbüfébe.


Schmidt Mária szerint felszabadító élmény a múlt megismerése. Fotó: Tésik Attila
Schmidt Mária az Emlékpont jelentőségéről


Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza igazgatója irányításával zömében helyi szakemberek gyűjtötték össze Hódmezővásárhely 1945 és 1989 közötti történetének dokumentumait. Az Emlékpont a város félmúltját szuggesztíven kívánja bemutatni. E múzeumról kérdezzük Schmidt Máriát.

– Mi a jelentősége a vásárhelyi Emlékpontnak?
– Az Emlékpont Múzeum az ország első olyan intézménye, mely a kommunista diktatúra időszakát egy város történetén keresztül meséli el a legmodernebb, multimédiás múzeumi eszközökkel. Az embereket érdekli a múlt, a történelem, országuk és társadalmuk sorsa. Akik nem élték át, meg akarják ismerni, akik pedig megélték, azok szeretnék viszontlátni életük tragikus, drámai epizódjait. Egy közösség életének ezek a személyes és kollektív történetek fontos csomópontjai.

– Miben lesz más ez, mint a fővárosi Terror Háza Múzeum kiállítása?

– A két intézmény szinte ugyanazon alkotógárda irányítása alatt jött létre, de az Emlékpont egyedi. A Terror Háza Múzeum két totális diktatúra áldozatainak állít emléket. Sajátos módon mindkét – a nyilas és a kommunista – terrorrendszer is Budapesten az Andrássy utca 60.-ban rendezte be erőszakszervezetei székhelyét. Az állandó kiállítás tematikája az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás végével lezárul. Hódmezővásárhelyen pedig az Emlékpont a város történelmét 1945-től 1990-ig dolgozza fel. Ez folyamatosan bővülő, bővíthető kiállítás, nemcsak egy múzeum, hanem oktatási centrum is egyben, mely helyet ad történelemóráknak, kutatóknak, konferenciáknak.

– Az Emlékpont a szocializmusnak állít-e emléket, ahogy többen is vélik, vagy más a jelentősége?
– A múzeum létrehozásában közreműködő történészek közel másfél száz interjút készítettek. Az Emlékpont kiállítása kilenc tematikus teremből áll, melyekben a korszak relikviái modern környezetben jelennek meg. A múzeum létrejöttének célja, hogy bekapcsolja Hódmezővásárhelyt az ország és Európa kulturális vérkeringésébe, kedvelt turisztikai célponttá tegye. Nyugat-Európában számos olyan település van, ahová csak azért mennek el a turisták, mert ott van valami különleges látnivaló. A hódmezővásárhelyi Emlékpont ilyen. Miközben a vásárhelyiek el tudják mondani, hogyan élte meg közösségük a huszadik század második felét.

Korom András 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ördögh Béla főorvos életeleme a gyógyítás

Több mint negyvenezer műtétet végzett eddigi pályája során Ördögh Béla, a vásárhelyi Erzsébet-kórház… Tovább olvasom