Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Fél évszázada lappangó Kohán-kép került elő

Hódmezővásárhely - Eddig ismeretlen Kohán György-festménnyel gyarapodott a vásárhelyi Tornyai-múzeum gyűjteménye. A Virágcsendélet szivárvánnyal című alkotásról eddig nem tudtak a művészettörténészek.
Az úgynevezett lappangó képet egy idős helyi asszony adta el a múzeumnak: a most 75 éves Baricsa Sándorné cserépkályha-készítő férjének az ötvenes évek elején ezzel fizetett munkájáért egy vásárhelyi kalaposmester.

Nem mindennapi módon került a vásárhelyi Baricsa család birtokába az ötvenes évek elején egy értékes Kohán György-festmény. Az azóta elhunyt Baricsa Sándor cserépkályhák készítésével foglalkozott. Egyik megrendelője, a Szántó Kovács János utcában lakó Oskovics Pál kalaposmester nem tudott pénzt adni az elvégzett munkáért, így helyette a Virágcsendélet szivárvánnyal című festményt ajánlotta fel, amit a kályhás el is fogadott.

Nagy Imre múzeumigazgató mutatja az eddig nem ismert Virágcsendélet szivárvánnyal című kompozíciót. Fotó: Tésik Attila
Nagy Imre múzeumigazgató mutatja az eddig nem ismert Virágcsendélet
szivárvánnyal című kompozíciót. Fotó: Tésik Attila

– Nagyjából ismertük az 1910-ben született festőművész munkáit, így tudtuk, hogy értékes képet kaptunk. A festmény Koszta József utcai lakásunk nappalijába került, amit mostanáig díszített – árulta el Baricsa Sándorné, Lídia néni.

A 75 éves özvegyasszony öt esztendeje súlyos beteg lett, havonta több mint húszezer forintba kerül csak a gyógyszere. Emellett a lakásából ki sem mozduló Lídia néni állandó ápolásra is szorul. Kis nyugdíjából már nem tudja fedezni a költségeket, ezért döntött úgy, hogy a Tornyai-múzeumnak eladja a Kohán-festményt.

Az alkotást előtte felbecsültette, majd ezt követően tárgyalt is a múzeum vezetőségével, és létrejött az üzlet. Lapunkat arra kérte a múzeumigazgató, Nagy Imre és a néni is, hogy ne írjuk meg, végül mennyi volt a vételár.

Baricsa Sándorné: Nagyon beteg lettem, ezért adtam el a képet. Fotó: Tésik Attila
Baricsa Sándorné: Nagyon beteg lettem, ezért
adtam el a képet. Fotó: Tésik Attila

– Szakértők is megvizsgálták a festményt: eredeti Kohán. Ezt nemcsak azért állították, mert az alkotó szignózta a képet, hanem jellegzetes, kohános jegyek is felfedezhetők rajta. Ráadásul ez úgynevezett lappangó festmény, mivel korábban nem volt széles körben ismert, szinte a semmiből került elő – tudtuk meg az igazgatótól.

A Tornyai-múzeum gyűjteményében közel negyven Kohán-festmény van. A vásárhelyi múzeumban kevés található belőlük, ugyanis nagy részüket tartós letétbe adták az Emlékpontnak, a városházának, illetve a ráckevei múzeumnak. Az 1966-ban elhunyt művész születésének századik évfordulója 2010-ben lesz, így a magyar festészet napján nagyszabású életműtárlatot terveznek neki a Tornyaiban.

Kohán György

A Gyulaváriban 1910. február 22-én született Kohán Párizsban és Milánóban sajátította el a festészet minden fortélyát. Vásárhelyen 1936-ban telepedett le. A Munkácsy- és Kossuth-díjas mester a tematika és a szemlélet dolgában az alföldi realistákhoz tartozott, és művei szociális elhivatottságot tükröznek. A most előkerült Virágcsendélet szivárvánnyal című munkája azért is egyedi, mert előbb krétával előrajzolta, majd utána akvarelltechnikával vitte fel a színeket. Egy ilyen kép információink szerint akár másfélmillió forintot is érhet.

Olvasóink írták

  • 10. Írástudatlan. 2008. augusztus 31. 09:25
    „Hát én ki vagyok akadva! Hogy lehet egy festményt egy képzőművészeti alkotást ki tenni ilyen szégyennek? Nem mindegy hogy mennyit kapott a néni a festményért? Mi ért kell ezen lovagólni? Akár mennyit is meg érdemelte.Főleg hogy nagyon rossz az anyagi helyzete. De az is biztos hogy nem a teljes árát! Az a fő hogy előkerűlt! És meg lehet majd tekinteni azt! Több hozzászólás már már súrólja a gusztustalanság határát. Nem tudom hogy mi értelme hiszen csak arról van szó hogy előkerűlt egy igen értékes festmény.Erről szólna igazándiból ez az óldal.”
  • 9. mjlkeke 2008. augusztus 29. 20:57
    „Kedves hozzászólók.
    Ismerve a néni egyéb körülményeit is, tiszteletben tartottam volna a kérését, hogy ne kerüljön ki semmi az összeggel kapcsolatban.
    Remélem nem okoznak semmit ezzel, mert lesz 1-2 szavam az újsághoz...”
  • 8. gyarmati nő 2008. augusztus 29. 15:31
    „sajt, az idősek védelmezője... =)
    De a Délmagyart nem a cikkek minősége miatt szeretjük, hanem mert olyan jó tapogatni, meg beszívni az ólmozott tinta illatát... A netes kivitelt pedig a a pezsdítő brainstorming miatt...
    Üdvözlettel:
    Bakos Andrásné Matók Matild”
  • 7. sajt 2008. augusztus 29. 14:23
    „Fegor
    Mindenki a saját véleményét védi, ök is, én is. Fel nem idegesítem magam, de a fölényeskedő hozzáállást nem szeretem. Főleg egy ilyen cikk után. Ha több száz, netán ezer hozzászóló közül egyedül kifogásolnám az újságban megjelenő cikkek minőségét, fejet hajtanék. De nézzünk már szét kérem! Tessék minőségi írással előrukkolni, addig meg bírjuk el a kritikát. Az mindig lesz. Ha meg nem tudunk tőle aludni, akkor szüntessük be a hozzászólósdit, és kussol a nép.
    Lehet, hogy amit az 1-ben írtam "hülyén néz ki", de pont igaztalanul vádoló, és lebarmoló nem akartam lenni. Másrészt ha nem tetszik, sorry, még jó hogy nem az írásból kell megélnem, ugye?”
  • 6. Fegor 2008. augusztus 29. 14:11
    „sajt, ne idegesítsd fel magad, a "bakos andrás" ehelyütt nem azonosító, hanem csak egy nicknév. lehet, hogy ő az, lehet, hogy nem. lehet, hogy csak meg akarta valaki tudni a neved és csőbe akart húzni... szerintem bakos andrás sem adná meg itt szívesen például a mobilszámát. továbbá szerintem komolytalan az az újságíró, aki a névtelen hozzászólók kommentjeire reagál. az valahogy nem karakán hozzáállás. tudnia kellene felülemelkedni a dolgon, elvégre ő az újságíró, minden hírek tudója, mi csak kisemberek vagyunk, akik az ő cikkeit kommentáljuk. sajt, jó hogy észrevetted a retorikai praktikát, miszerint osztályon felüli olvasónak nevez. micsoda ósdi trükk!”
  • 5. sajt 2008. augusztus 29. 14:00
    „Tisztelt Bakos András!

    Írtam egy hosszabb lélegzetű választ, az oldalfrissítés szépen elsikkasztotta, nem áll szándékomban újra begépelni.
    De annyit hozzátennék, hogy ha nem az idős hölgy kérését magát vizsgálják, hanem annak okát, akkor nyílvánvalóan rájönnek, hogy teljesen mindegy, hogy tájékoztató jellegű adatot tesznek közzé, vagy tizedesre pontos forintot. Az hogy fénykép is készült a néniről, (ami szintén nem tudom miért kell egy "lappangó" Kohán képről szóló cikkben), csak a kívülálló, rosszindulatú alakoknak segít azonosításban. De nem akarok ennyire paranoiás lenni.
    Ja, és "még valami".
    Nehogymár én, mint senkiházi, "osztályon felüli" véleményezkedő olvasó ideírjam a nevem, amikor az újságban megjelent cikkek egy része, mint amilyen véletlenül ez is, szintén nincs névvel ellátva.
    Másrészről nem barmoltam le senkit, az újságot, méginkább a cikket minősítettem. Ha sértve érzi magát, azon gondolkodjon el...”
  • 4. Fegor 2008. augusztus 29. 13:23
    „miután leírták, hogy az érintettek kérésére a pontos vételárat nem tudják megadni, ezért ha nem írták volna oda a végére azt az utolsó mondatot, akkor senkinek fel nem tűnt volna, hogy az nincs is ott. nem tudom érthető-e. a kérdőjel persze ott maradt volna az olvasóban, hogy ugyan mennyit érhet ez a festmény. ez az elintézési mód meglehetősen gusztustalan. sokkal, de sokkal elegánsabb megoldás lett volna, ha egy hét múlva írtak volna egy másik cikket a tornyaiban található képekről, és ott leírták volna, hogy egyik-másik festmény milyen értékkel bír. így munkát csináltak volna maguknak, reklámot a tornyainak és megkímélték volna a cikk szereplőit a kvázi-titkuk kiadásától. lehet, hogy olyan családi perpatvar lesz ebből a néniéknél az írásuk után, hogy csuda. magyarázkodhat, hogy csak 150ezret kapott a képért vagy éppen 12milliót... ha így történne, akkor érne ennyit az az utolsó mondat? továbbá mi had ne vállaljuk a nevünket! mi nem vagyunk újságírók, akik pénzt kapnak érte, hogy a nevüket adják a hülyeségeikhez. a mi hülyeségeink, hagy maradjanak anonimak!”
  • 3. Bakos András 2008. augusztus 29. 12:35
    „Kedves Sajt!
    Egyvalamin, kérem, gondolkodjon el!
    Amikor meglátta a cikket, és elkezdte olvasni, felmerült-e önben az a kérdés, hogy vajon mibe kerülhet egy Kohán-kép, hogy vajon mibe kerülhetett ez a festmény?
    Nem tudom, felmerült-e, de szerintem az olvasók többségét érdekli, hogy ha eladnak egy értékes műtárgyat, és erről a múzeum tájékoztatja is a sajtót, vajon mennyit fizettek érte.
    Ezen a helyzeten dilemmáztunk egy ideig, aztán ezt a döntést hoztuk, amit olvasni tetszett a lapban. Figyelembe vettük a néni kérését: a vételárat, bár tudtuk, nem írtuk le. Azzal is tisztában voltunk, hogy bármit írunk, egy műkincsek értékével tisztában lévő bűnözőt nem tudnánk félrevezetni.
    A néni biztonságát igazán az szolgálta volna, ha a Kohán-kép történetét egyáltalán nem írjuk meg - ha nem is jut el hozzánk az infó. A múzeum viszont nyilvánosságra hozta, mert az a múzeum érdeke, hogy ezek után minél többen kíváncsiak legyenek a képre. Ilyen szempontok alapján döntöttünk.
    Még valami.
    Ha már lebarmol bennünket, akkor ne lebegtesse meg a végén a trutyit, ne helyezze kilátásba, hogy tisztelettel visszavonja, mert ez hülyén néz ki, nem illik egy osztályon felüli olvasóhoz. Legyen karakán! És írja oda a rendes nevét is!
    Bakos András”
  • 2. hhh 2008. augusztus 29. 12:12
    „Mi az hogy lappangó festmény?Hogy mik vannak.”
  • 1. sajt 2008. augusztus 29. 09:12
    „Tisztelt Délmagyar! Tisztelt "Munkatárs"!

    Mit gondolnak milyen eljárás az, hogy a múzeumigazgató és az idős hölgy kérésének ellenére megírják azt, hogy információik szerint mennyit ér a kép? Persze, nem a konkrét vételárat írták meg, de azért egy becsült összeget sikerült odatenni a végére. Nem gondolják, hogy így már teljesen mindegy, hogy a pontos összeget hozták le, vagy egy önök által becsült/becsültetett összeget? Vajon mi lehetett az idős hölgy indoka, miért nem szerette volna, hogy kiderüljön mekkora összeghez jutott? Mert idős és beteg, mert esetleg fél attól, hogy ha kitudódik akkor baja eshet, netán kirabolhatják?
    Mélységesen elítélendő ez a felelőtlen és piti "szenzációhajhász" hozzáállás egy ilyen osztályon aluli laptól, ez a lojalitás teljes hiánya! Semmi szükség sincs arra az utolsó mondatra.

    Ha az idős hölggyel és a múzeumigazgaó úrral egyeztetve, a tudtukkal került a cikkbe az összeg megnevezése - amit az idézett kérés tudatában szinte kizártnak tartok-, akkor a fentieket tisztelettel visszavonom!
    Ellenkező esetben fenntartom!

    Tisztelettel

    sajt (a hozzászóláshoz tartozó IP címet tudják)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vasárnap átadják az Eötvös-sportcsarnokot

Hódmezővásárhely - Vasárnap délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuit Hódmezővásárhely új sportcsarnoka… Tovább olvasom